Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Oktatási Épület, Budapest

alaprajz - építészeti magazin

A Közszolgálati Egyetem új Oktatási Épülete – a „Ludovika” műemléki építménye mellett az Orczy-kertre szerveződő CAMPUS egyik legfontosabb eleme. Kevés olyan egyetemünk van, amelynek ilyen szépségű és ilyen múltú campusa lenne, mint ez a „történeti” kert, ősfáival, tavával, nagy szabad tisztásával, egész méretével. E kertre fűződik – fonódik fel az egyetem majd minden épülete, s alkot a jövőben egy szerves, működőképes egységet. Az Oktatási Épület tömbje a Wallenberg iskola (a Bárka Színház) és a Nagyvárad tér közé épült, s a tér közlekedési csomópontja felől ez a ház indítja el az egész együttest, s jelöli ki az Orczy-kert bejáratát. Az építmény telepítésénél dilemmaként merült fel az a kérdés, hogy a ház milyen viszonyba kerüljön a város egyik legfontosabb forgalmi csomópontjával. A környezet beépítési adottságait, a szűkebb és tágabb városi környezet struktúráját vizsgálva, egyértelműnek tűnik, hogy ez a csomópont NEM TÉR, legfeljebb teresedésként kezelhető, s az azt körülvevő épületek is annak „secunder” öbleire tekintenek. Ilyen fekvése van a Ludovikának és a gimnáziumnak, ilyen a SOTE magasházának, s ilyen pozíciója van a kórháznak is. Ebben az értelemben magunk is úgy gondoltuk, hogy az Oktatási Épület sokkal inkább a KERTTEL (és a LUDOVIKÁVAL) – s persze a jövendő, kiteljesedő beépítéssel kell kapcsolatokat keressen, mint az urbanisztikai szempontból „kezelhetetlen” közlekedési csomóponttal. Annál is inkább így van ez, hiszen a befogadó környezet egyetlen TÉRFALA az Üllői út – Haller út sarka, s ez az utca és térfal megy tovább a Körút, ill. a Duna felé.


A tervezett épület tehát önmagában kell valamiféle SZOBROT formáljon, s jelét adja az EGÉSZ EGYETEMNEK,- egyben pedig JELÉT az Orczy-kert bejáratának.


Az épület fordított „Z” formája a befogadó „romboid” kontúron belül két, cca. 1300-1400 m2-es alapterületű háromszöget rajzol ki. Ez a két TÉR adja az épület koncepciójának lényegét. Az Üllői út felé elhelyezkedő tér a BEJÁRAT, A BEÉRKEZÉS, AZ ÜNNEPEK, AZ EMLÉKEZÉS TERE, az Orczy-kert felé néző, I. emeleti plató a rekreáció, a szórakozás, a pihenés helye.
Ezeket fogja közre a romboid kontúrt kirajzoló, 5 emelet magas, sudár, katonás rendben sorakozó oszlopsor az épület szárnyait összekötő gerendával. Az épületnek ez a külső natúr színű (Equitone Natura N162 – homokszín), nagytáblás szálcement ”burka” harmonizál a szomszédos kollégiumi épület homlokzatával, míg a bordó színű (Equitone Natura N359) burkolat már az épület intimebb, belső tereinek kijelölésére szolgál. A „Z” forma kereszt-szárnyának meghatározó része a transzparens, az egész házat „átfúró” díszlépcső tere, ahol a külső homlokzatburkolat egyben a belsővé is válik, ahogyan némi játékossággal ötvözve az aulatér belső falára is bekúszik, ezzel osztva az épületet a keleti oktatási illetve a nyugati tanszéki szárnyra.


Funkciók szerint az épületben a pincében jellemzően parkoló területek, szerviz funkciók, raktárak, hulladékgyűjtő központ, gépészeti terek, oktatási anyagok készítésére szolgáló stúdiók kerültek kialakításra, valamint ide pozícionáltuk a 2600 adagos konyha üzemi területeit (ételkészítés, ételelszállítás).


Az épület földszintjére pozícionáltuk a nagylétszámű előadótermeket (300, 500, 140 fős előadók) és itt helyeztük el az épületben dolgozó tanárok és tanulók étkezését biztosító éttermet, melynek fogyasztóteréhez nagyméretű terasz is kapcsolódik. Az előcsarnok egy része mobil válaszfallal rendezvénytérként leválasztható. Az épület nyugati oldalán nyíló gazdasági bejáraton keresztül érhetők el az épület üzemeltetését segítő helyiségcsoportok. Az emeleteken jellemzően tantermek és oktatói irodák kaptak helyet az aulatér két oldalán elkülönülő épületszárnyakban.
Ebbe a transzparens térbe pozícionáltuk az épület fő vertikális közlekedő magját (főlépcső), mely elsődlegesen az emeleti oktatási funkciók elérésére szolgál, ami egyben egy tágas közösségi teret is biztosít a diákok számára.
Az ÉPÜLET SZOBOR-JELLEGÉT kihangsúlyozandóan esett a választás a nagytáblás szálcement burkolatra. Mely egyszerűségével és egyben időállóságával képes egy erős formai- és térplasztikai hatást kölcsönözni az épület külsejének. Újszerű felhasználásában az épület tetejére felfutva, 5. homlokzatként illetve az árkádsorok mennyezeteként alkalmazva erősíti az épület szoborszerűségét.


A kivitelezés folyamán a generálkivitelezők által bemutatott anyagminták alapján, az azonos műszaki paraméterek mellett esztétikai szempontból végül az Equit­­one Natura N359 illetve Equitone Natura N162 nyerte el az építészek tetszését.

Generáltervező: Finta és Társai Építész Stúdió Kft. Felelős építész tervező: Dr. Finta József, Szabó Tamás János DLA Koordináló építész: Mezei Gábor Építész tervezőtárs: Péter Gábor DLA Belsőépítész tervező: Kulcsár Zoltán, Tóth Petra Építész munkatársak: Koncsol András, Erősné H. Mariann, Halvaksz Mónika, Dienes Szabolcs Belsőépítész munkatársak: Z. Havas Anikó, Kalmár Gyöngyi, Varga Éva, Dobozi László, Kertész Balázs, Kiss Gábor Épületszerkezetek: Takács Balázs (FRT Raszter) Tartószerkezet: Volkai János (TM Janeda Kft.) Épületgépészet: Temesvári László (Temesvári Tervező Kft.) Épületvillamosság: Kelemen Ferenc (Kelevill Kft.) Környezetrendezés: Szloszjár György (Garten Studio Kft.) Konyhatechnológia: Szabolcs Gizella (Design Kft.) Közlekedés: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.) Tűzrendészet: Szilágyi Csaba (Optomm Kft.) Közmű: Szabó Csaba (Mélyépterv Komplex Zrt.)Fotó: Török Tamás/Topogram
GYÁRTÓI REFERENCIA

No results found.