Intro
A capriccio szeszélyes, csapongó, kötetlen formában írt zenemű. Ha zenemű volna az a beszélgetés, amit a Tiba Építész Stúdió kedves munkatársaival (Ladányi Viktória ügyvezető, Király Zoltán építész vezető tervező, Honti Viktória projektvezető építész) folytattam egy derűs, februári délutánon, akkor bizonyára ez volna. S ez részben a szerzőnek köszönhető.
Aki valami megmagyarázhatatlan ok miatt, egy majd százéves, hajó formájú épületre (Chilehaus, Hamburg, 1924) asszociált a frissen megépült székház kapcsán. De ha ez még nem lett volna elég, szegény beszélgetőtársait is ezzel a prekoncepcióval nyaggatta. Ettől persze még lehetne az alábbi írás egy szimfónia is, de úgy látszik, minden beszélgetésnek megvan a maga sorsa.
Díj
A fogadtatásról: kedvezőek mind szakmai berkekben, mind a felhasználó részéről. Portfolio Property Awards: Az év irodaprojektje 15 000 négyzetméter felett: Telekom HQ (fejlesztő: WING)
Kedvencek
Kedvenc adatok:
,, 26 ezer négyzetméternyi homlokzatüveget használtak fel az építkezés során. Utóbbival 14 focipályát lehetne lefedni.’’ (Csak csendben, zárójelben: 14 focipálya üveggel lefedve? Kicsit bizarr.)
,,80 ezer köbméter beton.’’ (Na, ezzel hány focipályát lehetne lefedni?)
,,27 lift.’’ (Még a mélygarázsból is, és mind energiatakarékos.)
Kedvenc mondatok:
,,Az építészet egy probléma-megoldási folyamat, ahol konkrét problémákra adunk építészeti válaszokat, és mindezt egy csapat csinálja.’’ – Ladányi Viktória.
,,A nem mérhető sikerről szóló projektek esetében kiemelten fontos a kezdeti fogadtatás.’’ – Ladányi Viktória.
,, A telekomosok kis falunak aposztrofálták*, a beruházó azt mondta, hogy szerinte ez nem falu, hanem egy nagy óceánjáró. (Szerző ujjong: rokonlélek!!) A tervezésnél ez az analógia nem merült fel.’’ – Király Zoltán.
,,Ha optimisták vagyunk, az elektromos közlekedési eszközök elterjedésével mondjuk tíz év távlatában a zajszint, a károsanyag-kibocsátás is sokkal kisebb lehet. Ha optimisták vagyunk.’’ – Király Zoltán.
,,Volt, hogy az egész iroda csak ezen az egy projekten dolgozott.’’ – Honti Viktória.
,,Nagy épület, nagy cikk. Húzni kellene belőle.’’
– Alaprajz művészeti vezető. (De aztán mégse.)
Egy perc csend (In memorian Tiba János 1970–2016)
,,Fontos az egészben, hogy amikor János meghalt, akkor bennünk volt egy egyértelműség – az ő kérése is ez volt –, hogy tovább szeretnénk csinálni, és az adott pillanatban mind a Wing, mind a Market mellénk állt. Fennállhatott volna az a lehetőség, hogy János meghal, az iroda meg szétesik. Az, hogy János halála után is csapatmunka volt, az annak köszönhető, hogy már előtte is így működött a cég. ’’ – Ladányi Viktória.
Koncepció
Kétfajta koncepció indult: az egyik egy épület egy székház, a másik egy campusos megoldás, amikor több kisebb épület alkotott volna egységet.. Amikor az a döntés született, hogy székház, akkor pont az volt az építészeti feladat, hogy miképp lehet ezt élhetővé osztani, mik a publikus funkciók, hogy vannak a belső kertek.
Kész a mű
Alaprajz: A méretről szót ejtettünk: nagyjából Biharkeresztes teljes lakossága van jelen naponta egy házban. Hogy lehet egy ekkora épületet ,,humanizálni’’?
Tiba Építész Stúdió: Elsősorban a térszervezéssel, ahogy a teljesen publikus terek fokozatosan válnak az oszlopos árkádtól indulva egyre zártabbá. A belső kert pedig teljesen privát.
A.: Hogyan lesz ez személyes meg emberléptékű?
TÉS: Miközben belül mindennek az emberi léptékét igyekeztünk megtalálni, addig mindezt el kellett helyezni a látható méretben, egy eddig ki nem használt, városképileg is fontos csomóponton. Nagyon részletes programot kaptunk a Telekomtól. A bemetszéseknél találhatók belül a közösségi rekreációs terek, amik az irodateret is osztják. Ezzel együtt megjelentek aggodalmak, hogy csak kilométeres falanszter lesz a belső tér, de volt építés közben is szervezett bejárás a telekomosok részére. Ez sok érintettet meggyőzött a koncepció helyességérről.
A.: Azok a bemetszések, amik szinte dekonstruálják a teret, azok azért mégiscsak területvesztések. Egy ingatlanfejlesztőről pedig azt gondolnánk – pláne ilyen léptéknél – a négyzetméter az négyzetméter. Hogy fogadták (el) a megrendelők? Hisz lehetett volna egy teljesen sima homlokzat, mondhatták volna, hogy jó, jó, művészkedjél másképp, de ne a terület rovására.
TÉS: Nyilván a kiadható négyzetméter az ingatlanfejlesztők varázsszava. Ehhez képest itt már az első változatok között volt a későbbi végleges, tehát mondhatni győzött az építészet. Mondjuk az is igaz, hogy a bemetszések mögött – ahogy az előbb is szó volt róla – mindenhol közösségi terek vannak. Ettől néz ki – véleményem szerint – nagyon jól. Hogy eltér a nagyon megszokott irodaház-építési koncepcióktól. A látszólag véletlenül letett oszlopok, a kiharapások, formabontóak. De ilyet ritkán csinálhatnak ma még a honi építészek.
A.: Szóval egyik résztvevő sem fájlalta az ,,elveszített’’ négyzetmétereket?
TÉS: Általában minden ilyet fájlalnak, de ez egy speciális eset, itt egy székházról volt szó. A beruházók, a helyszínek és a tervezés is hosszú versenyfolyamat végén alakult ki. Onnantól fogva ezek voltak a kész tények, ez alapján dolgozott mindenki.
A: A Telekomnak van egy Future Work** projektje. Ők adtak tanácsokat, ötleteket?
TÉS: Ez a Telekom hr-folyamatszervezésének része volt, a tapasztalatokat megosztották. Mi reméljük, hogy az az irodatér, amit mi nekik adtunk, elég flexibilis lesz a menet közbeni változások kielégítésére is. (20-30 fős csoportokra tagolva)
A.: Speciális helyzetnek látszik kívülről, hogy legalább ,,két urat’’ kell szolgálni: az ingatlanfejlesztőt és nulladik ponttól a bérlőt. Sőt, ahogy tudom, a kivitelezés fázisától már a kivitelező volt a megrendelő (design and build szerződés). Egy ennyire sokszereplős dolog mennyire nehezíti az építést?
TÉS: Szerencsés esetben ugyanazok a célok, inkább a folyamat hosszadalmas egyeztetésekben gazdag volta okozott nehézséget.
A.: A Lágymányosi-, később Rákóczira keresztelt híd megépülte óta ez a terület nagy forgalmúvá vált. A forgalomhoz
mérve készültek nyilván a hang- és hőszigetelő részek. De ha ebben az ütemben nő a forgalom, ezek meddig tartanak ki? Mennyi a ,,ráhagyás’’?
TÉS : Van benne prognosztizáció. Ha a székház parkolóját nézzük, akkor 50 elektromosautó-parkoló van, 1350 gépkocsiparkoló, 300 kerékpártároló. Ha pedig optimisták vagyunk, az elektromos közlekedési eszközök elterjedésével mondjuk tíz év távlatában a zajszint, a károsanyag-kibocsátás is sokkal kisebb lehet. Ha optimisták vagyunk.
A.: Ha mással nem, ha eddig nem is, de egy ennyire ,,fajsúlyos’’, városképileg is meghatározó irodaházzal végképp létrejön egy újabb irodaház-korridor Budapesten. Ha ez nem lett volna, akkor ez még nem jött volna létre?
TÉS: Igazából a dolog már eldőlt akkor – ahogy említette –, amikor a Lágymányosi híd megépült. A budai oldalon az Infoparkkal kezdődően, a pesti folytatással már városépítészeti elemről beszélhetünk. A Telekom székház inkább egy kimagasló pontja ennek a területnek.
A.: Véleményük szerint az ehhez hasonló nagyságrendű épületeké lehet a jövő? Vagy ez csak egy ritka kivétel?
TÉS: Abból adódóan, hogy Magyarországon nincs olyan sok nagy cég, aki ekkora épületre tartana igényt, úgy gondoljuk ez a jövőben sem lesz jellemző. Az irodapiacon inkább a 15-25 ezer négyzetméter közötti lépték marad mérvadó, véleményünk szerint.
A.: Ha más lett volna a telek, megépítették volna fölfelé is?
TÉS: Persze. Kihívás lett volna. Ez a székház tervszinten magasabb volt. Hatékonyság szempontjából mondjuk ez gazdaságosabb. Irodahasználat szempontjából egy toronyház nem igazán jó munkatérnek. Ott egymástól elszakadt szintek vannak, és utána a munkahelyi kapcsolatok teljesen mások. Úgy véljük a felhasználóval egyetértésben, hogy a Telekom átalakulását ez az épület szolgálja a legjobban.
A.: Nagy, sok tekintetben is embert próbáló feladat volt ez az építészstúdió életében. Ha holnap egy ilyen léptékű munkát kapnának, már rutinosan menne?
TÉS:
– Abszolút.
– Az biztos, hogy rengeteg tapasztalatot adott.
– Megedződtünk. És nem is kell, hogy ilyen léptékű legyen, a most futó, más léptékű projektjeinken is érezzük azt, hogy mi az, amit ennek kapcsán integrálni tudunk. Ekkora projektünk egyébként van: a Váci úton (Váci Greens 3), csak nem egy épületben.
A.: Mennyire lehet biztonságos egy ilyen méretű épület?
TÉS: Teljesen biztonságos. A Telekomos biztonsági szolgálat végigkísérte a ház megszületését mindenféle szempontból. Extra szimulációk is voltak, amik újdonságnak számítanak pl. tűzeset a mélygarázsban, szintenkénti menekítés stb.
A.: Azt mondják: rossz szomszédság, török átok. A futballhuligánok ellen az alsó szintek kaptak valami speciális védelmet? Erősebb üveg, erősebb szerkezet?
TÉS: A stadion biztonsági szolgálata kordonnal, élőerővel védi mérkőzések idején a székházat. A felelősségbiztosító cég is kíváncsian várja, milyen lesz ez a szomszédság.
A.: Mik azok az eszközök, amik még a ,,humanizálást’’ segítik?
TÉS: A futópálya, a fitneszterem, ami hamarosan üzemel, kávézók, éttermek, zöldtetők és zöldfalak stb. A főbejárati közösségi teret már most nagyon szeretik, afféle agóraként működik. Céges események helyszíne is lesz a jövőben, a belső udvar is a rekreációt segíti. Vannak kinti pavilonok, amik munkaállomásként is használhatók…
A.:… mostanában hogyan intézik a dohányzást?
TÉS: Vannak kifejezetten erre kijelölt pontok szép számmal. Az épület és a stadion között van egy hátsó kert, az is nagyon szerethető, ott is van egy kijelölt dohányzó terület.
A.: A Telekom Székház, ezt már az építéskor tudni lehetett, a nagy mérete mellett rendkívül környezettudatos, de ami környezettudatos, az sokszor drága …
TÉS: A gépészrendszerek valóban drágábbak, mert minőségiek, de ma már az irodapiacon elengedhetetlen a környezettudatos építkezés. Ez a közelmúlthoz képest egy szerencsés trendváltozás. Megnőtt az igényszint a bérlők részéről, ehhez igazodni kell.
A.: Kettévált gazdasági és építészeti vezetőre a cég. Ez mit jelent?
TÉS: Azt gondolom, hogy ez kifejezetten versenyelőny, teljesen más szemléletet jelenít meg, és kifejezetten jó, mert olyan lehetőségek vannak benne, amit szeretnénk is kihasználni.
A.: Mik a közeljövő tervei? Most, a rengeteg felhalmozódott új tudással, merre tovább?
TÉS: Sokat dolgozunk, a Váci Greens beruházás befejező szakasza, egy belvárosi (VI. kerületi) lakóház felújítás és bővítés, egy budai 120 lakásos lakópark, vázlattervezés, Szarvas irodaház, szállodák a futó munkáink, szóval nem unatkozunk, és keressük folyamatosan az új lehetőségeket.
Alaprajz: Köszönöm a beszélgetést mindannyiuknak, és sok sikert kívánok.