Sok arra járónak már messziről feltűnik, hogy a 165 m magas balatonboglári Várdomb tetején egy furcsa gombóc látszik. Ha egészen közel megyünk hozzá, kiderül, hogy egy kilátóról van szó. Ez az alumínium gömb azonban nem mindig volt itt, sőt nem is kilátónak szánták.
Az első emeleti egyik tábla írása árulkodik arról, hogy a budapesti BNV területéről szállították ide 1972-ben, megakadályozva ezzel, hogy a kiállítás után feleslegessé vált fémgolyó öntődébe kerüljön.
Az 1958-as brüsszeli világkiállítás Atomiuma ihlette pavilonnak a bogláriak eredetileg vendéglátói szerepet szántak a hangzatos Panoráma presszó elnevezéssel, de hamar kiderült, hogy igazi szerepe kilátó lesz.
A szokatlan alakú, 15 m átmérőjű gömbkilátó hamar közönségkedvenccé vált. Népszerűségét nagyban növelte a 2002-ben épült díszvilágítás is. A díszvilágítást a hat- és ötszögű rácsozat csomópontjaiba felszerelt 100 W normálizzólámpás „hajólámpák” alkották. A 47 pontban világító opálbúrás lámpatestek a kilátó dobogója fölötti részbe kerültek, lényegében a felső félgömböt világították meg.
A berendezés azonban már régen elavult, többszöri felújítás után sem tűnt még középtávon sem életképesnek. Nem is csoda, hiszen a normál izzólámpák gyártása lényegében megszűnt, a kiesettek pótlása csak ideig-óráig látszott reálisnak. Különben is egy kültéri világítási berendezés élettartama 15-20 év, amit a kilátó világítása már lényegében teljesített.
Az új díszvilágítás kialakítására több elképzelés is számításba jött. Egyben azonban minden ötlet megegyezett, színes világítást kell építeni.
Felmerült, hogy nagy teljesítményű fényvetőkkel a gömbön kívülről kellene fényárvilágítással láttatni kompletten a kilátót. Volt olyan elképzelés is, hogy nem a csomópontokat, hanem az összekötő rácsozatot kellene megrajzolni. Sokan azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy az eddigi struktúra maradjon meg, azaz a csomópontok belső oldalára kerüljenek az új lámpatestek. A győztes elképzelés szerint viszont a csomópontok láttatása mellett az azokat összekötő rácsozat elemeinek megvilágítása is fontos.
Ez azt jelentette, hogy a csomópontokba opalizált előlapú RGBW LED-es pontszerű lámpatestek kerülnek, míg a rácsozatra vonalas kialakítású, ugyancsak opalizált búrás RGBW LED-es lámpatesteket szerelnek fel. A beruházás mértéke azonban jelentősen túlmutatott az anyagi lehetőségeken.
A dilemmát egy új lámpatest megjelenése és a próbavilágításon való jó szereplése döntötte el. Kiderült, hogy a hengeres alakú Vivosol lámpatest kétfunkciós tulajdonsága alkalmas a felmerült kettős ötletek kezelésére.
A csomópontokba felszerelt lámpatestek opalizált előlapja pontszerűen hangsúlyozta ki a csomópontokat, míg a lámpatestek oldalában hatvan fokos szögeltolással kiképzett ablakokon kisugárzott fénysávok a közbenső rácsozatot súrolták végig.
Természetesen a hálózatot újra kellett építeni mind a táp, mind pedig a vezérlés tekintetében. A világítási lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása érdekében minden lámpatestet külön vezérelni lehet és a programozással bármilyen színek, színváltások előre is beállíthatóak.
Az RGBW-s világító testek teljesítménye 55 W, így a korábbi világítás közel fele teljesítményéért élvezhető a színek nyújtotta show. Ezzel a lehetőséggel egyelőre csínján bánik a tulajdonos: nem szeretné, ha a szokatlan erőteljes színjáték ellenérzést váltana ki. Így egy ideig csak a sötétedés utáni másfél órában lesz két negyedórás színváltásos világítási műsor, míg a további időszakokban fehér színnel világít a balatonboglári kilátó. A világítás hajnalig működik majd, ugyanis a kilátó világítótoronyként is működik. Ezt a szerepét is már jó ideje hiányolták, hiszen a kilátó hónapok óta sötétben állt.
Ezentúl viszont naponta működni fog a díszvilágítás és egyre nagyobb szerepet kap majd a színes világítás. Egyelőre azonban csak fél tízkor és tíz órakor lehet a színeket élvezni, ezért azt javasoljuk, hogy aki erre kíváncsi, közvetlen sötétedés utánra tervezze látogatását a boglári kilátóhoz!
