Kecskeméti Campus Oktatási Épület

alaprajz - építészeti magazin

Akár egy rügy, az első bimbó kipattant: átadták a Kecskeméti Campus Oktatási Épületét, amely amellett, hogy szem előtt tartja a 21. század oktatási igényeit, olyan építészeti bravúrokat is magában foglal, mint a „tőzsdetojás” vagy a színháztechnikával ellátott előadóterem. Az Oktatási Épület elkészülte apropóján beszélgetünk annak tervezőivel, Székely Ágnessel, Hartvig Lajossal és Nyéki Gáborral.


Alaprajz: Hadd kezdjem a beszélgetést egy idézettel ,,…az építészet napjaink egyik leggyorsabban avuló diszciplínája. Ha elővesszük a korábbi évek folyóiratait, már az ötéves lapokat is elavultnak látjuk… Azok az építészeti megoldások, melyek akkor frissnek és üdének bizonyultak, ma már idejüket múltak.” Hogy küzdenek meg ezzel a nyilvánvaló dologgal a saját területükön?
Hartvig Lajos: Úgy gondolom, hogy az építészetnek vannak olyan aspektusai, melyek ma is képessé teszik arra az építészt, hogy időtálló alkotást tervezzen. Emellett azonban azt is látni kell, hogy napjaink építészetének valóban vannak gyorsan avuló összetevői. Ezek elsősorban formai, esztétikai síkon érhetők tetten. Amennyiben az építész nem aktuálisan látványos babérokra pályázik, megvan az esélye, hogy maradandót alkosson. Számos olyan hatás éri az építészetet ami kívülről jön, mégis reflektálni kell rá. Ilyen többek között a környezettudatosság, és ehhez kapcsolódóan a környezetbarát építési technológiák alkalmazása.
Nyéki Gábor: Napjaink felgyorsult információáramlásának eredményeként egyre inkább azzal szembesülünk, hogy nincs új a nap alatt: amiről úgy gondoljuk, hogy általunk kitalált és megtervezett megoldás gyakran köszön vissza a világ másik felén élő tervezők munkái által. Így nem könnyű folyamatosan frissnek maradni.
Székely Ágnes: Azzal egészíteném ki az elhangzottakat, hogy az építészeti alkotás mindig az adott helyen speciálisan felmerülő feladatra, és aktuális problémákra reflektál, az adott időben rendelkezésre álló technológiákkal. Ily módon mindig van egyfajta időszerűség, egyediség.

A: Az idézett gondolat Az építész könyvespolca elnevezésű rendezvényen hangzott el.
Hartvig Lajos: És ki mondta? Csak nem én?
A.: De igen… Mindennek kapcsán kanyarodjunk át a Kecskemét Campus Oktatási Épületére, mely több olyan elemet is tartalmaz, ami várhatóan a jövőben is megtartja frissességét, üdeségét. Ilyen az épület aulájában helyet kapó „tőzsdetojás”. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
Hartvig Lajos: Megbízói igény volt egy olyan terem létrehozása, ahol a hallgatók megfelelő technológiai háttér mellett sajátíthatnak el gazdasági ismereteket, imitálva például a tőzsdei folyamatokat. Mielőtt azonban részletesen mesélnénk a „tőzsdetojás” sajátosságairól, hadd említsem meg Dr. Bérces László projektvezető kollégánkat, mert az ő elgondolása volt, hogy tervezzünk egy „épületet az épületbe”, majd ezt az ötletet közösen formáltuk tovább. A tojás funkcionalitásában és építészetileg is különlegessége az épületnek. Az aulában függ három méterrel az talajszint fölött, nyolc ponton sodronykötelekkel kifeszítve. Acélból készült, 13 méter magas és közel 88 tonnát nyom. A „tőzsdetojás” esetében nemcsak maga az ötlet rendhagyó, hanem annak kivitelezése is. A tartószerkezet tervezése az Exon 2000 Kft. által valósult meg, az acélszerkezet Debrecenben készült, onnan szállították át Kecskemétre. Mivel ilyen vagy ehhez hasonló objekt nem készült korábban, bonyolult folyamat volt a kivitelezés. A tervezői akaratot azonban végig támogatta a megrendelő, így gördülékenyen készült el a „tőzsdetojás”. Bízunk benne, hogy valóban különlegessége az épületnek!

A.: ,,Impozáns, hipermodern, futurisztikus.” Ilyen és ehhez hasonló jelzők társultak első véleményként az épülethez. Ez cél volt?
Nyéki Gábor: Megrendelői szándék szerint egy 21. századi campus megtervezése és felépítése volt a cél. Ezt már a kezdetektől igyekeztünk figyelembe venni.
Hartvig Lajos: Ennek megfelelően az volt az elsődleges szempont a tervezés során, hogy az épület funkcióiban előremutató trendet képviseljen, így ne csak a jelen igényeit szolgálja ki, hanem az oktatás jövőben várható elvárásait is. Olyan flexibilis tereket hoztunk ezért létre, melyek lehetővé teszik a változó méretű csoportok praktikus kiszolgálását; ezt színpadtechnikai megoldások alkalmazásával értünk el. Így az 500 fős előadóteremből egy kb. 300 fős, egy 120 fős és egy 80 fős terem hozható létre két kör alaprajzú, emelkedő padozatú térrész elforgatásával. Fontos szempontunk volt a tervezés során a környezettudatosság is.
Ez nagyban befolyásolta az épület megjelenését is: az épületet borító lamellarendszert említeném, ami kedvező módon befolyásolja a beltéri klimatikus viszonyokat.
Székely Ágnes: A tervezés során azon túl, hogy meghatároztuk milyen legyen az épület pozíciója, illetve a környezettel folytatott kommunikációja, az oktatáshoz való viszonyunkat is megfogalmaztuk. A transzparens oktatásban hiszünk, így ezt a szemléletet jelenítettük meg a terveken. Ennek megfelelően az épület logikus, könnyen átlátható alaprajzi elrendezést kapott, két alapegységre tagolható. Az északi oldalon az oktatási termek helyezkednek el, míg a déli oldalon a tanszékeket működtető irodák kapnak helyet. Középen pedig a tágas aula található, ahol feltárul az épület „belső világa”. Meggyőződésünk, hogy a jól működő térkapcsolatok és kellemes térélmény az, amitől szerethetővé válik az épület.

A: A Kecskemét Campus tervezése előtt is dolgozott már együtt a két iroda, a Lima Design és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda?
Hartvig Lajos: Kisebb léptékű közös munkáink voltak ezt megelőzően. Már akkor is jól együtt tudtunk működni. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy bár az engedélyezési tervig közösen dolgoztunk, a továbbiakban a két iroda feladatai jól meghatározható módon különváltak egymástól. A Lima Design a generáltervezés és projektvezetés mellett a belsőépítészetért felelt, mi pedig az építészetért és a szakági koordinációért.

A.: Az építés során felmerülő problémák befolyásolták-e lényegesen – lényegesebben, mint más projektek esetében – a végeredményt?
Hartvig Lajos: A legtöbb projekt során kötnünk kell kompromisszumokat, így volt ez most is. Összességében azonban azt mondhatom, hogy úgy készült el az épület, ahogy azt megterveztük.
Nyéki Gábor: Mi természetesen látjuk azokat a pontokat, ahol meg kellett kötnünk a kompromisszumokat, tervezőként a legkisebb részletekre is ki van élezve a szemünk, úgy gondolom azonban, hogy a külső szemlélő számára ezek észrevétlenek.

A.: Nem elsődlegesen a tervezők feladata, de voltak, vannak ötleteik arra nézve, hogy a város miként integrálhatja vérkeringésébe a campust? Most egy tetszetős, de – ha nem is nagyon kieső – mégis félreeső épület.
Hartvig Lajos: A belvárostól nincs messzi a campus, tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Úgy gondolom, hogy minden egyetemnek van akkora vonzereje, hogy egy jó program kedvéért odamenjenek az emberek. A Kecskemét Campus sok olyan lehetőséget nyújt majd, ami külső forgalmat is generálhat. A második ütem megépülésével könyvtárépület, kiállítóhely, éttermek, hangversenyek és színházi előadások megtartására alkalmas multifunkcionális tér, és egy főzőiskolának helyet adó tankonyha is része lesz a campusnak. Ezek a funkciók a város lakosságának is lehetőséget biztosíthatnak az aktív kikapcsolódásra.

A.: Vannak visszajelzések a ,,végfelhasználóktól’’: a diákoktól, tanároktól?
Hartvig Lajos: A hallgatók és a tanárok is nagyon szeretik az épületet.
A.: Gondolom ennek a belsőépítészek is örülnek…
Nyéki Gábor: Számunkra a legnagyobb elismerés az volt, hogy a kivitelező azt jelezte vissza, nem hitte, hogy a kész épület ennyire egybe fog vágni annak előzetesen elkészített látványterveivel. Kivitelezőtől ritkán hall ilyet az ember. Természetesen az is nagyon fontos, hogy a megrendelő is elégedett.

A.: Milyen tapasztalatokat adott a munka? Vagy ha úgy tetszik, mit tanultak a campus tervezése során?
Hartvig Lajos: A projekt egyik legérdekesebb szegmense a könyvtártervezést megelőző munka volt, amikor számos könyvtárt megvizsgáltunk, tanulmányoztunk. Egy ilyen folyamat során elengedhetetlen hogy behatóan megismerjük az adott funkciót ahhoz, hogy egy jól működő épületet hozzunk létre. A könyvtárosok is nagyon élvezték a közös gondolkodást, szinte kézről-kézre adtak minket egymás között.
Székely Ágnes: A speciális szerkezetek tervezőivel folytatott munka is izgalmas volt. Sokat tanultunk a több évtizedes szakértelemmel rendelkező szakemberektől. Hadd említsem az akusztikus, szcenikus tervező, Kotschy András nevét és munkatársait, akik segítségével a forgó előadó kialakításán és az egyedi szerkezetek hangszigetelésén dolgoztunk.
Nyéki Gábor: Nem sok hagyományos megoldás van az épületben, így valóban rengeteg tapasztalatot szereztünk a tervezés és kivitelezés során.

A.: Amikor az ember elkészül egy ekkora munkával, előfordul, hogy úgy érzi, van amit máshogy csinálna?
Hartvig Lajos: A tervezés során a tökéletességre törekszünk. Ha az épület elkészülte után születnének meg újabb ötletek, azt jelentené, hogy a tervezés ideje alatt nem gondolkodtunk eleget.

A.: Kecskeméttel jó volt a kapcsolatuk? Vendégszerető város. Ha csak a szecessziós városközpontot nézzük, akkor is látszik, hogy minden korban szeretett teret adni az újnak.
Hartvig Lajos: Nagyon jó volt az együttműködés a városvezetéssel és a helyi szakemberekkel is. Legfontosabb szempontjaink egyike az volt, hogy az épület megfeleljen a korszerű oktatási elvárásoknak. Természetesen több campust is megnéztünk, tanulmányoztunk, és arra jutottunk, hogy a tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítanunk napjaink és a várható jövő oktatási rendszerének követelményeire. A térszervezés logikája, a terekben egyes funkciók szétválasztása vagy épp összevonása mind ennek a követelménynek rendelődött alá.

A.: Még egy idézet, tizenhárom évvel ezelőttről: ,,…a magyar építészek még nem tanultak meg alkalmazkodni az építészettel szemben támasztott új elvárásokhoz, azaz még nem fogadták el azt a sokak számára fájdalmas tényt, hogy ma már nem az örökkévalóságnak építünk.”
Hartvig Lajos: Ezt is én mondtam?

A.: Igen. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy konzekvens a dolog: a tavaly elhangzott gondolatok már tizehárom évvel korábban megszülettek.
Hartvig Lajos: Úgy gondolom, hogy sokat tanult a szakma az elmúlt tizenhárom évben. A fentiek alatt azt értettem, hogy egy építész, ha jól szolgálja a szakmáját, akkor mellőzi az öncélúságot, a túlzott személyességet. Arra törekszik, hogy az épület jól funkcionáljon, környezettudatos legyen, a megrendelői igényeket tiszteletben tartsa. Ezt ma már sokkal jobban szem előtt tartják az építészek. S ami a legfontosabb, hogy sokkal jobban előtérbe került a környezettudatos szemlélet.

Beruházó: Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. Generáltervező: LIMA DESIGN Kft. Ügyvezető: Ördög Alíz Projektvezető: Madosfalvi Zoltán Felelős építész tervező: Nyéki GáborGeneráltervező / Építészet: BÁNÁTI + HARTVIG ÉPÍTÉSZ IRODA Kft Felelős építész tervező: Hartvig Lajos DLA, Bánáti Béla, Nyéki Gábor (LIMA DESIGN Kft.) Projektvezető: Kopasz László Projektvezető építész: Székely Ágnes, Dr. Bérces László Építész tervezők: Bárdi Emese, Bukta Csaba, Ferencz Tamás, Guld Beatrix, Kádár Gergő, Kósa Luca Kornélia, Palkó Szilvia, Stircz György, Szatmári Szabolcs Belsőépítész felelős tervezők: Ördög Alíz, Vékony Tamás (LIMA DESIGN Kft.) Belsőépítész tervezők: Csaba Eszter, Cseke Sándor, Dobrovicz Vivien, Faragó Szilvia, Fekete Emese, Hajdú Bianka, Horváth-Szabó Tamás, Mede Zsuzsanna, Szabó Daniella, Trikkal Adrienn Tartószerkezet Felelős tervező: Szántó László (EXON 2000 Kft.) Épületszerkezetek felelős tervező: Takács Balázs (FRT Kft.) Épületgépészet felelős tervező: Nógrádi Péter (HANO-PLAN Kft.) Épületvillamosság felelős tervező: Ivanics Zoltán (PROVILL Kft.) Akusztika és szcenika felelős tervező: Kotschy András (KOTSCHY ÉS TÁRSAI Kft.) Tűzvédelem felelős tervező: Csuba Bendegúz (VENTOR Kft.) Út és forgalomtechnika felelős tervező: Várnai Péter (ARGON-GEO Kft.) Közművek felelős tervező: Gárdonyiné Kormos Mária (ARGON-GEO Kft.) Hídtervezés felelős tervező: Csuka Bálint (ARGON-GEO Kft.) Környezetrendezési felelős tervező: Steffler István (GARTEN STÚDIÓ Kft.) Rehabilitációs környezettervezésfelelős tervező: Szabó Henriett (KÖRNYEZETGYÁR Kft.) Konyhatechnológia felelős tervező: Gauland András (TECO-GASTRO Bt.) Fotó: Bujnovszky Tamás
GYÁRTÓI REFERENCIA

No results found.