Minden sportág nemzetközi szövetségnek saját követelményrendszere van az adott sportág sportpályáinak megvilágítására vonatkozóan. Az alábbi példákon keresztül jól érzékelhető az egyes sportágak világításigényei közötti különbség.
Vízilabda: a keresztirányú passzokat nem látnák a játékosok, ha a pálya két szélén és alacsonyan helyeznénk el a világítótesteket. Célszerű a pálya fölött és viszonylag nagy magasságban telepíteni lámpatesteket.
Tollaslabda: a játékosoknak „alulról” kell az ívelten érkező tollaslabda sebességét és ívét észlelni ahhoz, hogy megfelelően tudják visszaütni a labdát ellenfelük térfelére. Éppen ezért a tollaspályák fölé egyáltalán nem szabad világítótesteket telepíteni. Helyette a pályák két oldaláról kell megoldani a pálya homogén megvilágítását.
Lovaglás/lovarda: a lovak nem ugyan azt a (380 -780 nm közötti) elektromágneses hullámhossztartományt érzékelik fénynek, mint az emberek, ezért lovardák tervezésénél oda kell figyelni arra, hogy olyan fényforrásokat alkalmazzunk, amelyek kellő intenzitással, a lovak számára is látható tartományba eső fényt bocsássanak ki.
A különbségek ellenére közös minden sportágban, hogy a világítótesteket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne zavarják a versenyzőket, bírókat, nézőket. Az is közös minden sportágban, hogy a játékosok látási feladataihoz mérten megfelelően magas megvilágítást és megvilágítási egyenletességet kell produkálni a sportpályán.
Sportcélú referenciák (a lista nem teljes)
- MLSZ műfüves futballpályák (országszerte több helyszínen)
- Szombathelyi Vívóakadémia és Asztalitenisz Központ
- Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő (sportuszoda)
- Zalaegerszegi Jégcsarnok
- Tatabányai Jégcsarnok
- Csömöri Sport és Szabadidő-Szervező Nonprofit Kft. (futsal és kosárlabda pálya)
- Fedett lovarda (Budapest környékén)
- Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola (tornaterem)
- Török Flóris Ált. Isk. (tornaterem)
