A homlokzati falak utólagos hőszigetelése napjainkban igen aktuális kérdés, köszönhetően a magas energiaáraknak, illetve annak a felismerésnek, miszerint az épületek üzemeltetési költségeinek csökkentése az egyik legjobb hosszútávú befektetés. Hogy ezt elérjük, az épület határoló szerkezeteinek energetikai korszerűsítése a feladat, amely többféle szerkezetet érint (nyílászárók, födémek, falak, stb.), ezek egyike a homlokzati fal. Jelen cikk ennek hőszigetelését, azon belül is a sokak által vitatott, illetve rossz megoldásnak tartott belső oldali hőszigetelést tárgyalja.
A homlokzati falszerkezetek külső oldali hőszigetelése nem minden esetben megoldható. Régi, műemléki épületeknél a homlokzat architektúrája, burkolata vagy díszítése nem takarható el hőszigetelő lapokkal, más esetekben pedig a több lakásos társasházak tulajdonjogi vitái, illetve az anyagi fedezet hiánya lehet az ok.
Ilyen esetekben csak a belső oldali hőszigetelés kerülhet szóba. Számos paraméter mellett a legfontosabb szempontok a hőszigetelő anyagok hőszigetelő képessége, tűzállósága, stabil ellenálló kivitele, de a „szakma mélyére ásva” rendkívül fontos az épületszerkezet hőszigetelés utáni páratechnikai viselkedése is.
A belső oldali hőszigetelés problémáira megfelelő megoldást jelentenek a kálcium-szilikát alapanyagú, kapilláraktív, diffúziónyitott hőszigetelő rendszerek.
Az Ytong pórusbeton 1923 óta ismert a falazóelemek piacán. A „továbbfejlesztett pórusbeton” hazánkban hőszigetelő anyagként 2008 szeptembere óta Ytong Multipor néven kerül forgalomba. Németországban már jó ideje használják ezeket az alacsony hővezetési tényezőjű (λ=0,045 W/mK), könnyű (115 kg/m3) ásványi hőszigetelő lapokat. Némi névmódosítás után a termék ma Multipor névre hallgat. A gazdaságos felhasználás érdekében a lapok nagy méretűek (600 x 500 mm), és különböző vastagságúak (50 – 200 mm).
Kapilláris anyagszerkezetükből adódóan a Multipor lapok kiváló páraszabályzó tulajdonságúak, ennek köszönhetően alkalmazásukkal a belső oldali hőszigetelés párazáró réteg készítése nélkül is elkészíthető. A lakóterek falszerkezeteiben „normál” hőmérsékleti és páraviszonyok mellett nem alakul ki páralecsapódás, így elkerülhető a penészedés megjelenése. A szigetelendő falszerkezetre történő teljes felületű ragasztással elkerülhető, hogy a hőszigetelő lap és a falszerkezet között „bezárt légrések” alakuljanak ki, ahol a pára összegyűlhet és a hideg falfelületen lecsapódhat. Emellett az alapanyagok és a Multipor ragasztóhabarcs lúgos közege is akadályozza a penészgombák elszaporodását.
A kapilláraktív, diffúziónyitott rendszer működése
A Multipor ásványi hőszigetelő lapokkal készített belső oldali hőszigetelés párazáró réteg nélkül elkészíthető. Az anyag magas pórustartalmának köszönhetően a levegő páratartalmából a nedvességet fel tudja venni. A hidegebb zónában a kondenzációhoz közeli állapotú párát a kapilláris szerkezet azonnal visszavezeti a melegebb, belső tér felé, ahol az ismét párává alakul át. Ez egy ismétlődő folyamat, amely lezajlik a belső tér páratartalmi változásainak hatására is, de főként a nyári időszakban csökken a hőszigetelés nedvességtartalma.
A belső oldali hőszigetelés elkészítésével a szerkezet nedvességtartalma megnő, mivel a hőszigetelés – az alapfelület kialakításától a felületképzésig – vizes technológiával készül. Ez a bevitt nedvesség azonban idővel távozik a szerkezetből, azaz a szerkezet nedvességtartalma folyamatosan csökken. Ehhez azonban szükséges, hogy a hőszigetelt falazat védve legyen a felszivárgó nedvességtől, valamint a csapóeső elleni védelmét is meg kell oldani víztaszító hatású homlokzati színvakolattal, festékkel vagy ezek hiányában színtelen impregnáló bevonattal.
A belső oldali hőszigetelés egyik legfőbb előnye, hogy a falszerkezet felületi hőmérséklete megnő. Egy régi, rossz hőszigetelő képességű falazat felületi hőmérséklete 20°C belső léghőmérséklet esetén a leghidegebb téli napokon 17C° körüli (a sarkok felületi hőmérséklete ettől sokkal rosszabb, akár 9°C is lehet!), amely hideg sugárzó felület a helyiség hőmérsékleti komfortérzetét jelentősen rontja. Ebben az esetben a komfortérzet javítására a levegő hőmérsékletének megemelése szükséges ~23-24°C körüli értékre, amely jelentős többlet fűtésköltség kiadást eredményez.
A belső oldali hőszigetelés elkészítése után 20°C belső léghőmérséklet esetén a felületi hőmérséklet mindössze 19-19,5°C-ra csökken, amely csekély változás szinte elhanyagolható, a komfortérzet nem romlik.
A hőhídhatás minimalizálása érdekében javasolt a hőszigetelést legalább 50 cm szélességben „befordítani” a hőszigetelt falazatba csatlakozó szerkezetekre (harántfalak, födém).
A páraszabályozó szerep megtartása érdekében fontos, hogy a ragasztás és az elsődleges felületképzés a termék páratechnikai tulajdonságaihoz is jól igazodó Multipor ragasztóhabarccsal, a végleges felületképzés (festés) pedig kellően páraáteresztő, ásványi alapú anyagokkal történjen.
A „Környezetbarát” tanúsítvánnyal rendelkező Multipor ásványi lapok egyedülálló anyagtulajdonságuknak köszönhetően széleskörű felhasználást tesznek lehetővé lakó, ipari illetve régi és új épületek különböző szerkezeteinek hőszigetelésére, mely előnyöket a 2009-ben átadott Construma díj is igazol.
