Napjainkban egyre gyakrabban kerül előtérbe a kérdés, hogy hogyan tudjuk családi házunk, lakásunk rezsiköltségét még jobban csökkenteni. Ha már megtörtént a nyílászárók cseréje, a külső fal szigetelése, milyen lehetőség van a további korszerűsítésre, amely viszonylag alacsony költséggel megoldható?
A magyarországi lakások, családi házak túlnyomó része a használati melegvizet villamos áram vagy földgáz felhasználásával állítja elő. Ezek kiváltására olcsó alternatíva lehet a hőszivattyús bojler, mely beépíthető a jelenlegi rendszer kiegészítéseként, vagy teljes cseréjével is.
A feladat megoldására létezik egy magyar gyártmányú készülék, amelyet a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. gyárt.
A készülék működési elve
A hőszivattyú a lakás elhasznált levegőjét felhasználva melegíti fel a tárolóban lévő vizet 60°C-ra. Amennyiben a hőszivattyúból kifúvott levegőt nem vezetjük a helyiségen kívülre, úgy ez a hőelvonás hűti a helyiséget. Ha a készülékből kiáramló levegőt kivezetjük, akkor a helyiség vagy lakás szellőzését szolgálja. A készülék a ház szellőztető rendszeréhez is csatlakoztatható. Mivel nedvességet nyer ki az elhasznált levegőből, így a helyiség levegőjét szárítja.
Összefoglalva az előbbieket: a használati melegvíz előállítás mellett ugyanaz a készülék további előnyökkel is szolgálhat: szellőztetés, légkondicionálás és páramentesítés!
Elektromos fűtőtest segítségével a használati víz 60°C-ra felmelegíthető, tehát ez azt is jelenti, hogy önmagában egy hőszivattyús bojler képes ugyanazt a kimeneti hőmérsékletet produkálni bármilyen időjárási viszonyok mellett, mint bármelyik hagyományos villanybojler, vagy gázüzemű vízmelegítő.
Érdemes megemlíteni a rendszer előnyeit és hátrányait is.
Amit nagyon fontos tudni, és mérlegelni egy ilyen hőszivattyús rendszer beépítésekor, hogy milyen hőmérsékletingadozás van a helységben, illetve a betápláláshoz használt levegő hőmérséklete milyen tartományban ingadozik. Általánosságban jellemző a hőszivattyús rendszerekre, hogy a téli hónapokban, ha a betápláláshoz használt meleg levegő hőmérséklete csökken, akkor a rendszer hatásfoka is ezzel párhuzamosan csökken. Egy ilyen készülék működési tartománya rendszerint -7°C és + 43°C között mozog. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a készülék +43°C fokon sokkal jobb hatásfokkal (C.O.P-vel) üzemel, míg a tartomány alsó részén már esetenként szükséges, hogy a kiegészítő fűtés is besegítsen a melegvíz előállításánál. Ez a rásegítés azonban még mindig azt jelenti, hogy egy ilyen készülék optimális esetben harmadannyi energia felhasználásával képes üzemelni, mint egy villanybojler. Ez 25°C helyiséghőmérséklet esetén 3,5 C.O.P értéket jelent. Érdemes megemlíteni a hőszivattyús vízmelegítő kombinálhatóságát is. Mivel a hőszivattyú rásegítő elektromos fűtése már önmagában képes kb 100-120 litert felfűteni, ezért a villany vagy gázbojlerekkel történő kombinálás értelmetlen. A készülék kialakítása azonban olyan, hogy a HMV tartály belsejében további csőkígyó helyezkedik el, ami lehetőséget ad napkollektorral történő kombinálásra, vagy akár a vegyes tüzelésű kazán fűtési rendszerével történő összekapcsolásra, miáltal a fűtésre szánt hőt melegvíz készítésre is használhatjuk.
A beépített csőkígyó lehetőséget ad hő kivételére is, így passzívházak fűtésére is felhasználható és elegendő a hőszivattyú által termelt hő.
A tartály és a belsejében elhelyezkedő csőkígyó külső része tűzzománc bevonatú, emellett beépített aktív anód biztosítja a korrózióvédelmét. A készülék anódfogyás-kijelzővel rendelkezik, amely az anód állapotát, elhasználtságát mutatja, így a készülék leürítése, megbontása nélkül ellenőrizhető az anód állapota.
A készülék önálló szabályozású, rengeteg előre beprogramozott beállítási lehetőséggel. Az alapbeállításoknál ki kell választani, hogy a készülék tisztán hőszivattyúként, ECO módban, vagy kombinált üzemmódban a kisegítő fűtés felhasználásával, vagy akár csak hagyományos villanybojlerként üzemeljen, elektromos áram felhasználásával. A felhasználó a három fajta üzemmódot aszerint választja ki, hogy a környezetből a készülék mennyi energiát tud felszabadítani és felhasználni, illetve milyen hőmérsékletű a lakásba belépő hidegvíz. Természetesen kiválasztható az is, hogy milyen hőmérsékletű melegvizet szeretnénk előállítani, de akár időzíthetjük is a hőszivattyút, hogy mikor üzemeljen és milyen időtartamig.
Helmeczi Árpád
HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
