Megnyílt a Szent Bertalan-templom Kincstára

Egy éve már, hogy megnyitották Gyöngyös belvárosában – az egykori Almásy-palotában (Szent Korona Ház) – a hazánk egyik legjelentősebb egyházi gyűjteményét bemutató múzeumot. Az itt kiállított ötvösművek – az Esztergomi Keresztény Múzeum után – az ország második leggazdagabb gyűjteményét alkotják.

A mátraalji városban található egyházi kincstár hűen reprezentálja a keresztény kultúra értékeit. Nemcsak nagy művészi értékű ötvöstárgyakat, kelyheket, talpas kereszteket, ereklyetartókat és úrmutatókat őriznek itt, hanem képeket, ritkaságnak számító könyveket, dokumentumokat, textíliákat, miseruhákat és szobrokat is. A tárlat kuriózuma az ötvös és textil restaurátorműhely, ahol a látogatók közelebbről is megismerhetik az ötvöstárgyak és a ruhafélék készítését és restaurálását. Az egyházművészeti múzeumba – melynek fejlesztése több mint 275 millió forintba került – évente 40 ezer látogatót várnak.

A gyűjtemény különösen jelentős darabjait – mintegy 150 templomi tárgyat – a II. világháború alatt az egyházközség 3 tagja ismeretlen helyre rejtette. Esküt tettek egymásnak, hogy amíg hazánkban állomásoznak a szovjet csapatok, addig nem fedik fel a kincsek rejtekhelyét. A titkot egészen 1967-ig sikerült megőrizniük. Ekkor már csak egyikük volt életben, ő is gyengélkedett, ezért végül elárulta az akkori plébánosnak, hogy a kincsek a templom déli tornya alatt rejtőznek.

A 6 éven át tartó munkálatok eredményeként megújult a barokk palota tetőszerkezete és gépészeti rendszere, új bútorokkal rendezték be az intézményt, valamint új lépcsőház és lift is épült. Az épületbe érkezve egy modern és impozáns fogadótér köszönti a látogatókat. Burkolata – ahogy az egész lépcsőházé is – a németországi Jura mészkőből készült. A múzeum emeleti részére új – az eredetivel megegyező – Solnhofeni (Kelheimi) kőlapok kerültek, mégpedig egykori méretükben és lerakási formájukban. A Solnhofeni mészkő magyarországi jelenléte még a barokk korba nyúlik vissza, mert akkoriban a Duna menti városok műemléképületeibe ezt a követ használták padlóburkolatként. Rendkívüli keménységével (litográfiai kő), kiváló kopásállóságával, és elegáns, sejtelmes színvilágával azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A Jura mészkő – visszafogott színvilágának köszönhetően – alkalmazkodik mind a régi, mind az új stílusokhoz, ezért nagyon jól kombinálható a Solnhofeni mészkőlapokkal.

A két mészkő hasonló műszaki paraméterekkel rendelkezik, és azonos térségből is származik. Azonban míg a Jura mészkő kitermelése és feldolgozása gépekkel történik, addig a Solnhofeni mészkövet a mai napig kézzel fejtik. A Jura mészkő az őstengeri mészvázas állatok vázának felhalmozódásából alakult ki. 28 rétegben rakódott le, melyek maximális vastagsága 1,60 m. A Solnhofeni mészkő több száz rétegben képződött: az egész vékony változattól (6 mm), egészen 250 mm vastagságig. Mindkét mészkő feldolgozása németországi üzemekben történik. A kőburkolatok kivitelezési munkáit minden esetben gyakorlott, referenciával rendelkező burkolónak kell végeznie. A mészkövekkel való burkolás során különleges gépek és technológiák nem szükségesek, ellenben nem megbízható burkoló választása esetén ugyanazokkal a problémákkal szembesülhetünk, mint a kerámia lapoknál.

1

2

3

4

5

6

9

8b

10

11

12

13

TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT KATTINTSON IDE!
21 / 100
Természetes Kövek Háza Kft.
2040 Budaörs, Károly király u. 16.