Amióta megismertük a hőszivattyúzás fogalmát, azóta rendszeresen merül fel a kérdés: mennyi ideig fog működni a hőszivattyú?
Jogos az érdeklődés, hiszen fűteni lehet gázzal is, és egy kazán olcsóbb, mint egy hőszivattyú. A drágább beruházás az alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett előbb-utóbb megtérül, de mit ér az egész, ha a készülék csak rövid ideig üzembiztos?
Magyarországon mindössze 12-15 éve váltak hétköznapivá a hőszivattyúk, maga a szó is szinte ismeretlen volt a 90-es évekig. Így nehéz hosszú távú tapasztalatokat gyűjteni.
Ha valami igazán meggyőzőt akarunk mutatni, akkor Németországban kell körbenézni.
1979/1980 – olajválság. Az olaj- és gázárak „felrobbantak”. Ebben az időben eszmélt rá először az átlagember az energiahordozó-készletek végességére. Vajon létezik alternatíva?
Levegő – olaj helyett
A Gredler család 1982-ben kezdett családi ház építésébe a baden-würtenberg-i Bruchsalban. Egyértelmű döntést hoztak: nem akarnak a véges energiaforrásoktól függeni. Hermann Konrad villanyszerelő támogatta a családot ebben a döntésben. A mesterképzés alatt ismerte meg a Stiebel Eltron márkát. A szakember egy levegő-víz hőszivattyút javasolt, amivel függetlenné válnak a gáztól és az olajtól. Ekkor már 1 éve működött Hermann saját hőszivattyúja, amit magának szerelt be, és csak jókat tudott róla mondani. A Gredler családot meggyőzte: rövidesen beépítettek egy WPL 23-as készüléket az új házba.
33 évvel később újra egymás mellett ül Sigrid Gredler és Hermann Konrad. Újra a régi téma kerül elő: a két hőszivattyú. „Ez csak megy, megy és megy” – mesél Sigrid az ő „drágaságáról”. „A megfelelő technikát választottuk” – teszi hozzá Hermann.
33 éve tartja melegen a 300 m2-es házat a környezetbarát fűtéstechnika. „Az első tél pedig különösen fagyos volt, de a hőszivattyú kiválóan működött”- emlékszik vissza a 79 éves tulaj. Bár manapság az olajárak normalizálódtak, nem bánta meg a döntését. „Ez a technika hűségesen kiszolgált éveken keresztül. Nem bántam meg, sőt le vagyok nyűgözve!”
