Biztos Ön is hallott már kondenzációs készülékről, és arról is, hogy egy ilyen készülék akár 108%-os hatásfokkal rendelkezik.
Mi a kondenzációs készülék működési elve?
A gázkészülék a földgázt elégetve égésterméket bocsát ki magából. Ez az égéstermék sok összetevő mellett vízgőzt is tartalmaz. Ez a vízgőz olyan rejtett energiát tartalmaz, amit a hagyományos készülékek nem tudnak hasznosítani, ezért az felhasználatlanul a kéményen, illetve égéstermék-elvezető rendszeren keresztül a szabadba távozik.
Mi ez a rejtett energia?
A víz gőz halmazállapotba juttatásához energiára van szükség, azaz melegíteni kell a vizet, hogy az forrásba jöjjön és gőzzé váljon. Ezt az energiát nevezzük párolgáshőnek vagy rejtett hőnek. Ezt az energiát úgy tudjuk visszanyerni, hasznosítani, hogy a vízgőzt egy megfelelő „hideg felület” (hőcserélő) segítségével lehűtjük, a gőz ismét folyékony halmazállapotúvá válik, és leadja a rejtett hőjét, azaz felszabadul a párolgáshő. Ezt a többletenergiát (kb. 10-12%) képes a kondenzációs készülék hasznosítani úgy, hogy felhasználja a fűtési előremenő víz melegítésére. Emiatt szerepel a készülék műszaki adataiban 100%-nál nagyobb érték.
Számokban ez úgy néz ki, hogy egy hagyományos gázkészülék 92-93%-os éves hatásfokértékkel rendelkezik, a párolgáshőből származó többletenergia 10-12%, és így a kondenzációs készülék 104-105% értéket mutat. A maradék 2-3% az alacsony hőmérsékletek miatt kevesebb sugárzási és égéstermék-veszteségből adódik.
Mikor éri meg a leginkább kondenzációs készüléket vásárolni?
Az előbb leírtak értelmében a készüléket ott tudjuk a legoptimálisabban kihasználni, ahol tartósan biztosítható az a hőmérséklet, amivel a forró égéstermékgázokat vissza tudjuk hűteni a harmatponti vagy kondenzációs hőmérsékletre.
Tudnunk kell azt, hogy a fűtési rendszer visszatérő vízhőmérséklete a „hűtőközegünk”, tehát ez minél alacsonyabb, annál jobban tudja visszahűteni az égésterméket. A kondenzációs hőmérséklet értéke több fizikai paramétertől függ, de átlagosan 53-55˚C. Tehát ha magas visszatérő vízhőmérsékletünk van, pl. 65-70˚C (hagyományos, magas hőmérsékletű [90/70 ˚C] radiátoros rendszer) az nem igazán tudja elvégezni a feladatát. Viszont ha ez az érték 35-40˚C (alacsonyhőmérsékletű sugárzó fűtés [pl. padlófűtés] vagy radiátoros [55/40˚C] fűtés), akkor a bekövetkezik a kondenzáció.
Természetesen egy hagyományos fűtési rendszer sem megy mindig teljes teljesítményen. Átmeneti időszakban alacsonyabb rendszerhőmérsékletek adódnak, amivel már el lehet érni a harmatponti hőmérsékletre való hűtést.
A kondenzációs készülék előnyei
- kevesebb gázfelhasználás változatlan viszonyok mellett is,
- rozsdamentes technológia,
- zárt égéstér, az égéstermék visszaáramlás veszélye (CO) kizárt,
- széles modulációs tartomány (még jobb teljesítményillesztés),
- csendes működés,
- jövőbemutató megoldás,
- értéknövelő beruházás,
- ideálisan kombinálható napkollektoros rendszerekkel.
