Penészesedik a lakása? Rosszul alszik és fáradtan ébred? Allergiás, légzőszervi panaszai vannak? Lehetséges, hogy a lakás jó szellőzése a megoldás a problémákra!

Magyarországon az emberek túlnyomó része egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mennyi műszaki és egészségügyi probléma okozója lehet a folyamatos szellőzés hiánya.

A lakások és családi házak többségében semmilyen szellőző berendezés sincs. A szellőztetésről a rosszul záródó ajtók és ablakok rései, a huzat, vagy a naponta egyszer, egy negyedórán át tartó „jól kiszellőztetés” gondoskodik. Ez nem elegendő! Nem helyettesíti a szellőző rendszert!

Szellőztetni folyamatosan szükséges, a szennyezőanyagok eltávolítása a lakótérből elengedhetetlen. Ezért lényeges, hogy megismerjük és felismerjük ennek fontosságát, a szellőző rendszerek előnyeit.

A levegő minősége meghatározó tényező

Lakótereinkben a szén-dioxid jelenlétét elsősorban az emberi kilégzésnek tulajdoníthatjuk. De lakásunk levegőjébe folyamatosan mérgező vegyi- és egyéb szennyező anyagok is kerülnek. Nem is gondolnánk, hogy kedvenc háziállatunk szőre is jelentős allergén szennyezőanyag, de ide sorolhatjuk a lakásban dohányzók füstjét, mely nemcsak magára a dohányzó emberre veszélyes, hanem a egy helyiségben tartózkodókra  is.

Ezektől a mérgező és egyéb szennyező anyagoktól leggyorsabban egy jól kiépített szellőző rendszer segítségével szabadulhatunk meg.

A friss, oxigéndús levegő elengedhetetlen szervezetünk tökéletes működéséhez

Azokon a helyeken, ahol naponta huzamosabb ideig, több órán át tartózkodunk, nagyon fontos a megfelelő szellőzés, illetve a kellő mennyiségű oxigént tartalmazó levegő. Akinek napközben gyakran fáj a feje, fáradtnak, levertnek érzi magát, érdemes elgondolkodnia, mi lehet ennek esetleges okozója. Elképzelhető, hogy a szellőzéssel van probléma, azaz „elfogyott” a levegő a helyiségből? Erre a problémára egy szellőző rendszer megoldást nyújthat.

Számításba kell vennünk azt is, hogy a lakásban milyen készülékek vannak, amelyek a lakás benti leveőjét fogyasztják. Ilyenek például a gázzal működő vízmelegítők és kazánok, a kandallók, kályhák. Ezeknél a berendezéseknél keletkező füstgázok eltávoznak a kéményen keresztül, de a működésükhöz szükséges levegőt – oxigént – a lakótérből használják el, mivel nem rendelkeznek külső égési levegő bevezetéssel.
Sajnálatos módon erre vezethetjük vissza – különösen a fűtési szezon kezdetekor – hogy ha egy ilyen gázkészülék nem kap a tökéletes égéshez szükséges levegőt, akkor az elégtelen égés során színtelen, szagtalan, mérgező szén-monoxid keletkezik, ami tragikus balesetek okozója lehet.

A túlzott mennyiségű vízpára is problémát okozhat

Az épületek belső levegőjébe kerülő, túlzott mennyiségű vízpára két okból is probléma. Egyrészről rombolja a lakók egészségét, másrészt komolyan károsíthatja az épület szerkezeti elemeit is. Akár folyékony, akár vízgőz formájában, a víz elsődleges problémaforrás az építőiparban.

Amikor egy helyiségben nincs, vagy nem megfelelő a szellőztetés a helyiség levegőjének páratartalma megnő. A levegő relatív páratartalmának optimális, az ember számára egészséges szintje 40%-60% közötti tartományban mozog. Ha a levegő relatív páratartalma 40% alá csökken – vagyis túlzottan száraz – ennek káros következményei a kellemetlen közérzet, a csökkenő oxigénfelvétel és szállítás a véráramba, a meghűléses megbetegedések fokozódó veszélye, a folyton kiszáradó, érzékeny bőr, a megnövekedett porképződés, valamint a páratartalomra fokozottan érzékeny tárgyak (bútorok, festmények, burkolatok, parketták, stb.) károsodása, repedezése.

Viszont a 60% fölé emelkedő relatív páratartalom kiváló körülményeket teremt a mindenütt jelenlévő, de csak bizonyos körülmények között (60% relatív páratartalom fölött) aktivizálódó gombaspóráknak, aminek eredményeképp a lakás „kivirágzik”. A bútorok mögött és a sarkokban felüti fejét a penész. Mindez elkerülhető, ha biztosítjuk a megfelelő minőségű levegőt egy szellőző berendezéssel.

A régi rosszul záródó, tömítetlen nyílászárók, amelyek a csukott ablak ellenére is „szellőztek”, a meszelt falak, melyek nem gátolták semmilyen formában a falak párafelvételét és a kályha, amely a jól szellőző kéményen keresztül kijuttatta a levegőt a lakásból, aminek akkor még volt hol bejönni, megolották a lakás természetes szellőzését. Akkoriban még ismeretlen fogalom volt a lakás penészedése. Manapság szinte megszüntettük lakásaink természetes szellőzését.

A jó hőszigetelésű, új nyílászárókkal felszerelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhatnak komoly pára gondokat. A jó minőségű új ajtók és ablakok minden szempontból kívánatosak, viszont aki modern nyílászárókat építtet otthonába, annak mindenképpen számolnia kell azzal, hogy a nyílászárók cseréjével párhuzamosan gondoskodnia kell a megfelelő szellőztetés kialakításáról is.
 
Nyáron ez nem okoz problémát, mivel nyitva vannak az ablakok, szellőzik a lakás, a megtermelt pára szabadon távozhat, valamint a külső-belső hőmérséklet különbség nem alakít ki hidegebb felületek, ahol a pára le tudna csapódni. Viszont ahogy elkezdünk fűteni, csukjuk az ajtókat, ablakokat megjelenik a penészedés és páralecsapódás problémája.

A hőhídak mentén csapódik le a pára – ami minden épület természetes velejárója – mivel ott hűl a levegő a legnagyobb mértékben. A legjobban szigetelt épületnél is a leghidegebb területeken páralecsapódást, a párazáró rétegnél nedvesedést, penészedést okozhat.

Elvárások és lehetőségek a szellőzéssel kapcsolatban

Mi szükséges ahhoz, hogy egy ház vagy lakás jól szellőztetett legyen? A szellőzés természetes – gravitációs – úton, vagy mesterségesen, gépi eszközökkel is számos módon megvalósítható. Működhet automatikusan vagy kézzel vezérelten, szakaszosan vagy folyamatosan, szabályozott és ellenőrzött módon, akár az időjárástól függően, befolyásoltan is.

Ezektől a paraméterektől függ, hogy egy-egy szellőztetési mód mennyire hatékony, hogy minden évszakban, napszakban és időjárási körülmények között megfelelően jól működik-e, illetve az, hogy mennyire nevezhető energiatakarékosnak.

A lakás szellőztetésekor a bent lévő levegőt „rá kell vennünk” arra, hogy elinduljon kifelé a szabadba, a kinti levegőt pedig arra, hogy a kifelé menő levegő helyére bejöjjön. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a fáradt, szennyezett, párás levegő jó irányba, azaz kifelé induljon el és lehetőleg ne tegyen „tiszteletköröket” a lakásban, hanem egyből a keletkezési helyén, a WC-ben, a fürdőszobában és a konyhában hagyja el a lakást.

A bejövő levegő pedig lehetőleg a hálószobába, a dolgozóba, a gyerekszobába, a nappaliba érkezzen, így a kialakuló lassú levegőáramlás teljesen átöblíti friss levegővel az egész lakást. Természetesen ehhez arra is szükség van, hogy az így végigáramló friss levegőnek semmi se álljon az útjába. Ennek az áramlásnak a kialakulásához valamilyen nyomáskülönbségre van szükség. A régi, természetes szellőztetési módoknál ezt a különbséget egyrészt a különböző hőmérsékletű levegők fajsúlykülönbsége, másrészt a szél hatására az épületek két oldalán kialakuló nyomáskülönbség szolgáltatta (például az ablaknyitással történő szellőztetésnél). A szellőző kéményeknél, illetve kürtőknél pedig a bennük meglévő kéményhuzat az, ami a levegő áramlását előidézi.

A gépi szellőztető megoldások egy részénél – a különböző elszívásoknál – szintén nyomáskülönbséget hozunk létre. A beépített ventilátorral, illetve elszívó berendezéssel a benti levegőt a szabadba termeljük és az így bent kialakuló nyomásesés hatására kezd a kinti levegő – az e célból beépített légbevezetőkön át – a lakásba áramolni.

A felsorolt legfontosabb elvárásokat (friss, oxigéndús levegő, időjárás függetlenség, páratartalom valamilyen szintű szabályozása, huzatérzet nélküli működés) már ezek az egyszerűbb megoldások is képesek hatékonyan és nagy biztonsággal teljesíteni

A nagyobb tudású szellőztető gépek már mind az elszívást, mind a friss levegő befúvását elvégzik, – mivel az elszívott és befúvott levegő mennyisége megegyező – így a lakáson belüli nyomást a szellőztetés nem változtatja meg. Az ilyen gépek – tudásuktól függően – a befúvott levegőt szabályozni tudják, szűrik, fűtik, vagy hűtik, esetleg még párásítják is.  

Hatékony szellőzéssel szükséges a megfelelő hőmérséklet, a páratartalom szabályozása az épületekben, amely beállítja és stabilizálja a belső levegő kívánatos páratartalmát, így biztosítva megfelelő komfortérzetünket, egészségünket.