Melyik forróvíztárolót válasszam? Melyik milyen fűtési-vízmelegítési rendszerbe való? Hogyan kell beszabályozni, beállítani őket? Ezekre és hasonló kérdésekre próbálunk meg – a teljesség igénye nélkül – választ adni az alábbiakban, főleg az egy- és kétcsőkígyós használati melegvíz indirekt tárolókra és a fűtési puffertárolókra koncentrálva.
Indirekt HMV tároló
Az indirekt használati melegvíz (HMV) tárolóban a tartály belső felülete korrózióvédelemmel ellátott, ezáltal alkalmas használati víz befogadására. Tartalmaz egy (vagy több) belső csőspirált, amelyben ha a tartályban lévő víznél magasabb hőmérsékletű folyadékot keringtetünk, akkor a vizet melegítjük, használati melegvizet állítunk elő.
A csőkígyóban lévő folyadékot pl. kazánokkal, napkollektorokkal, hőszivattyúval melegíthetjük fel. Mivel ezek a hőtermelők nem közvetlenül melegítik a használati vizet, hanem közvetett módon, a folyadékon (közvetítő közegen) keresztül, ezért ezeket a tárolókat indirekt tárolóknak hívjuk. A folyadék általában lehet víz, de pl. szolár rendszerekben fagyálló-víz keverék.
- Kazánnal, hőközpontban
Egy kombi gázkazán is tud használati melegvizet szolgáltatni átfolyós módon, 10-15 liter 40-45 °C-os vizet percenként. Amennyiben ez kevés, akkor a felmelegített vizet tárolni kell. A tároló nagyságát a legnagyobb vízigény határozza meg.
Szintén indirekt tárolóra van szükség, ha a fűtőberendezés nem működhet folyamatosan (pl. vízteres kandalló), de melegvízre nyilván szükségünk van a működések közötti időszakban is.
Általában elmondható, hogy a tároló érzékelőt célszerű a csőkígyó felső harmadában elhelyezni, de persze lehet ettől eltérő jó mérési pont is. Arra azért vigyázni kell, hogy ha nagyon alulra tesszük, akkor a kazán sokat kapcsolgat, ha túlságosan felülre, akkor viszont kevés lehet a tartalék melegvizünk és csökkenhet a kifolyó víz hőmérséklete.
- Szolár rendszerben
Szintén indirekt tárolóra van szükség szolár rendszerben is, mivel a hőtermelő nem áll mindig rendelkezésünkre, hiszen a Napot nem kapcsolhatjuk be, ha zuhanyozni szeretnénk.
A differenciál hőmérsékletszabályozás a szolár kör szivattyúját akkor indítja be, ha a napkollektorban elhelyezett érzékelő hőmérséklete meghaladja a tárolóban lévő hőmérsékletet. Ezért nagyon fontos, hogy a tárolóban hová tesszük az érzékelőt, hiszen ez a viszonyítási hőmérséklet. Ha tárolónk hideg és elkezdjük felfűteni, akkor az egész tároló gyakorlatilag egyenletesen melegszik. Ha tárolónk fel van fűtve, a víz berétegződik. Ez akkor keveredik újra össze, ha a csőkígyónk magasabb hőmérsékletű lesz, mint a felső pont hőmérséklete. Egyébként csak az alsóbb vízrétegek melegszenek. Ha a csőkígyó alsó részén helyezzük el a tároló érzékelőt, akkor ugyan hamarabb indul a vízmelegítés, de ameddig a csőkígyó bemerül, azt a vízmennyiséget egy alacsonyabb hőmérsékletűre bekeveri. Ha a csőkígyó felső részén helyezzük el az érzékelőt, akkor később indul a vízmelegítés, de hőmérsékletcsökkenés nélkül, folyamatosan továbbmelegedve.
- Felső elektromos pótfűtéssel
A tároló közepén elhelyezett elektromos pótfűtés általában szolár rendszerekben használatos a tároló felső felének fűtésére. Ez nem azt jelenti, hogy a napenergia akkor már csak a tároló felét fűtheti! Nem árt azonban odafigyelni néhány dologra.
A fűtőtest táplálása órakapcsolóról történjen, hogy beállíthassuk, mikor működjön. Nyáron alacsonyabb hőmérsékletre állítsuk (45-55 °C), télen magasabbra (50-65 °C). A napkollektorok az egész tárolót fűtik, mert ha van bőven napenergia, mire bekapcsolna az elektromos fűtés, már át is léptük a beállítási értéket. Ha viszont nincs elég napenergia (az év hidegebb része), akkor a tároló alsó felében előmelegítjük a vizet. Keveredés nem jön létre, ha változó térfogatáramú (fordulatszám-szabályozós) a szolár kör.
- Kettő csőkígyóval
Ha a tárolónk tartalmaz még egy csőkígyót a felső részében, akkor tekinthetjük akár úgy is, hogy az előbbiekben leírt felső elektromos fűtés helyett a fűtési rendszer biztosít pótfűtést. Ha az alsó csőkígyóra kötjük a napkollektorokat, a felsőre a kazánt, akkor kialakítottunk egy szolár hőközpontot. Ahhoz, hogy az előmelegítés jól működjön napenergiáról, a korábban leírt időzítési, hőmérsékletbeállítási intézkedések ugyanúgy szükségesek.
A felső csőkígyó azonban nem csak pótfűtésre használható. Ha a tartályban lévő víz hőmérsékleténél hidegebb a csőkígyóban keringő folyadék hőmérséklete, akkor hő kivételre, fűtésrásegítésre használhatjuk.
- Alsó elektromos pótfűtéssel
Az indirekt tároló alsó elektromos fűtéssel való ellátása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az a teljes tároló térfogatot felfűti. Egyértelműen hasznos pl. legionella baktérium mentesítésre. Órakapcsolóról megtáplálva az állandóan alacsony hőmérsékleten működő tárolót, hetente egyszer felfűtjük 65-70 °C-ra.
A szolár kör is működhet, ha a tároló felfűtve kielégíti a napi melegvízigényt. Nem engedélyezzük a reggeli-délelőtti ráfűtést, és ekkor az alsó hideg részben a napkollektorok előmelegítenek (ha betartjuk a korábban leírtakat).
- Utófűtő tárolóval – decentralizált rendszer
Két tárolót sorba köthetünk, ezzel elő- és utófűtő rendszert alakítunk ki. Az utófűtő lehet elektromos vagy gáztüzelésű forróvíztároló, vagy egy másik indirekt tároló. Ha a tárolókat nem egymás mellé telepítjük, hanem elvisszük a fogyasztási helyre az utófűtő tárolót, akkor kombinált centrális-decentrális melegvíz-szolgáltatást alakítunk ki. Ebben az esetben nem szükséges cirkulációs vezeték, nem kell számolni az ezen fellépő veszteségekkel. Az előzőekben leírt beállítási, beszabályozási nehézségektől gyakorlatilag mentesülünk.
Kombi puffertároló (fűtés + melegvíz)
Már láthattuk, hogy a kétcsőkígyós indirekt tároló is csatlakozott a fűtési rendszerhez, sőt ha volt benne többletenergia, akkor rásegített a fűtési rendszerre. Az energia ilyenkor a melegvízből ment a fűtésbe. A kombi puffertárolónál azonban a helyzet pont fordított, a fűtővízben tároljuk az energiát, és ebből állítjuk elő a melegvizet is.
Mivel a tároló fűtési vizet tárol, így annak nincs belső korrózióvédelme. A „vizes” fűtőberendezések (kondenzációs kazán, biomassza kazánok) közvetlenül rácsatlakoztathatók, nem szükséges hőcserélőt beépíteni. Van azonban a tartály alsó részében egy hőcserélő, amelyre ráköthető a szolár rendszer. A tartály teljes magasságában végigfut egy flexibilis, rozsdamentes cső a HMV számára. A HMV tárolt mennyisége 35-40 liter, így a melegvíz előállítás alapvetően átfolyós jellegű. A tartályra, mivel fűtési puffertároló, nemcsak a hőtermelők vannak rácsatlakoztatva, hanem a hőleadók (radiátorok, padlófűtés, stb.) is.
A beállításnál a korábban leírt elveket követjük. Az alsó részt hidegen tartva igyekezzünk minél több energiát a Napból nyerni. Napi, szezonális időzítések, hőmérséklet átállítások a HMV tárolónál leírtak szerint szükségesek. Mivel kombi kivitelről van szó, így ha azt akarjuk, hogy mindig legyen melegvíz, a tartály felső részét nem szabad lehűteni a hőleadókkal.
Fűtési puffertároló + HMV indirekt tároló
A kombi puffertároló alapvetően átfolyós módon állítja elő a melegvizet, gyakorlatilag egyidejűleg a melegvízigény jelentkezésével. Ennek megvannak a korlátai, nagyban függ a tároló hőmérsékleteitől (rétegek!), illetve a pillanatnyi vízigény nagyságától. Ha ezen korlátok miatt nem elegendő a melegvíz-szolgáltatás, akkor a puffertároló mellé teszünk egy HMV tárolót, és betároljuk a legnagyobb vízigényhez tartozó melegvíz mennyiséget, ami így már „azonnal” kivehető. A HMV tároló fűtését előnykapcsolással és/vagy a fűtési puffertárolóból tudjuk megoldani.
Természetesen a cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy mindent elmondjunk a különféle tárolókról. Ennek az áttekintésnek nem is ez volt a célja, hanem csak annyi, hogy azok se tekintsenek „fekete dobozként” a víztárolókra, akik nem foglalkoznak velük nap mint nap.
Misinkó Sándor
HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
