Az égéstermék-elvezetés bármely formája csak szigorú szabályozási feltételek mellett jöhet létre, igazodva országos és helyi rendeletekhez, szabályzatokhoz. Az elmúlt két évben szinte nem volt olyan hét, hogy ne kapott volna szárnyra egy-egy újabb hír a kéményseprő-ipari közszolgáltatás körüli zavaros helyzetről, vagy az unió gázkazánokat érintő rendeletéről. A terület közvetlenül vagy közvetve érdekelt résztvevői hosszú ideig kénytelenek voltak félinformációkból és kétes eredetű híresztelésekből megjósolni a jövőt, ami gyakran oda vezetett, hogy – hasonlóan a jóslásra alkalmas csontokat markából a földre ejtő mágushoz – az információkból ki-ki egyéni érdekeinek vagy jövőbeli terveinek megfelelő értelmezést olvasott ki. Eközben az élet nem állt meg, annak ellenére sem, hogy a bekövetkezett vagy éppen alakot öltő változások hatására néhányan gondolkodóba esetek a jövőről. A folyamatban lévő és a tervezőasztalokon készülő beruházások döntéshozói a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezetés tervezésekor szembesültek a mit lehet(?) és mit érdemes(?) kérdésekkel. A legnagyobb dilemmát a „turbós vagy kondenzációs” kérdés okozta, a nyári határidő ugyanis lehetőséget biztosított a 86% hatásfok alatti gázkészülékek beszerelésére és üzembe helyezésére. Ez viszont eldöntendő kérdést generált az égéstermék-elvezetést illetően is. Ezzel a kérdéssel szembesült az a miskolci beruházó is, aki a borsodi megyeszékhely egyik legkedveltebb, gyönyörű kilátással rendelkező lakóövezetébe, a Bencések útjára álmodott meg egy két épületből álló, nyolclakásos lakóparkot. A gépész tervező, aki jól ismerte és korábban is előszeretettel alkalmazta az ilyen kéményrendszereket, ebben az esetben is a jól bevált módszerhez nyúlt, mégpedig a kerámiacsöves gyűjtőkéményhez. A korai tervekben egy méltán közismert, huzathatásra méretezett gyűjtőkémény szerepelt, normál, zárt égésterű gázkazánokkal. Azért méltán közismert ez a párosítás, mivel évtizedek óta több ezer lakásban nyújt biztonságos megoldást a fűtéshez, használati melegvíz-előállításhoz és égéstermék-elvezetéshez. A fentebb említett változások miatt azonban felmerült a kérdés: sebtében vigyék végig a még elfogadott és jól bevált összeállítást, vagy gondolva a jövőre, válasszák a korszerű kondenzációs kazánokat a… Milyen kéménnyel is? Mire lehet azokat rákötni? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? Az igények világosak voltak: a lakásonkénti egyedi fűtést biztosító, szintenként elhelyezett kazánok égéstermékének költséghatékony és biztonságos elvezetése, valamint az égéstermék-elvezetés nyomvonalán egy szellőzőakna kialakítása. Azonban nem lenne izgalmas a történet egy kis csavar nélkül. Míg a normál zárt égésterű gázkazánok (a köztudatban turbós kazán) esetében az égéstermék gyűjtőkéményes elvezetése teljesen elfogadott és alkalmazott módszer, a kondenzációs gázkazánoknál ezt a feladatot elsősorban a gyári kivezetésekkel vagy egyéb, nem kéményes égéstermék-elvezetésekkel tudták elképzelni. Ennek megfelelően ötletszinten megjelent a turbócső. Elsőre ideális megoldásnak tűnt: kicsi a helyigénye, olcsó, pikk-pakk beépíthető, probléma megoldva. Vagy mégsem? Előkerült a papír, a ceruza és a léptékvonalzó. A cső vékony, de nem túl csinos, el kell fedni. És mi lesz a szellőzőkürtővel? Egyszerű: a cső elfedésére szolgáló strangból lesz kialakítva. Miből legyen az akna? Tégla, ytong, gipszkarton szerkezet? Akkor pontosan mekkora is kell? Újabb instrukció érkezett: ne feledkezzünk meg a turbócső gumitömítéseinek időszakos ellenőrizhetőségéről, várható cseréjéről! Ez már előírás. Na, ez egyre bonyolultabb. Ütemezés, költségek. Kell lennie egyszerűbb megoldásnak. Kollégák, nem lehet ezt megoldani kéménnyel? Kérdezzük meg!
A kérdéseket ezután a kéménygyártó szakembere tette fel. Hány kazánt terveznek egy kéményre csatlakoztatni? Kettőt és hármat. Szintenként egyet-egyet? Igen. Akkor javaslom a P1-es, túlnyomásos rendszert. Olyan is van? Természetesen, ráadásul a túlnyomásos rendszer kisebb átmérővel működik, így a kémény befoglaló mérete is kicsi. Ennek a verziónak a mérete a szellőzőkürtővel együtt 35×51 cm. A túlnyomásra méretezett rendszer – szemben a gravitációs üzemmóddal – mentes a külső környezeti tényezők hatásából adódó huzatanomáliáktól, így működése biztonságosabb. A kémény és a kazánok együttes működését a gyártó az MSZ EN 13384 szabvány szerinti hő- és áramlástechnikai méretezéssel igazolta. A kérdés eldőlt, de közben sajnos sok idő eltelt. A szoros határidő szintén a hazai gyártású terméknek kedvezett, hiszen a végleges döntéstől számítva már a harmadik napon a kivitelezés helyszínén volt a teljes megrendelt mennyiség. A gyártó és a kivitelező egyeztetése nyomán a munka elkezdése előtt, a kéményt építő szakemberek a helyszínen találkoztak a gyártó képviselőjével, ahol részletes útmutatást kaptak az építéssel összefüggő minden felmerült kérdésről. A köpenyelemes rendszerű P1-es kémény a kivitelezésnek a kéményépítéssel azonos szakipari fázisában került a helyszínre, így az építés tökéletesen illeszkedett az ütem szerinti folyamatba. Egy munkafázisban felépült az égéstermék elvezetésére szolgáló kémény és a szellőzőkürtő. Az én házam, az én váram – állítja a jól ismert mondás. Egyes statisztikák szerint a lakásvásárlók többsége előnyben részesíti az egyedileg kialakított fűtési rendszert, hiszen így biztosan csak a fogyasztásának megfelelő költségekkel kell számolnia, és nem függ esetleges renitens szomszédoktól, bérlőktől. A tervező és a beruházó jó döntést hozott, hiszen a kémény biztosítja ezt a függetlenséget, a kiváló minőségű kerámiacsőnek köszönhetően a kémény élettartama hosszú, karbantartási költsége alacsony, és a későbbiekben lehetőséget nyújt a kazánok tetszőleges, akár lakásonkénti cseréjére is. Jó döntést hoztak, mert a kémény érték, ami értéket teremt. További információk: www.kemenyshop.leier.hu |
A régi kapcsolatnak köszönhetően gyorsan kialakult az újabb párbeszéd a kéménygyártóval. „Létezik kondenzációs kazán fogadására alkalmas kémény? Természetesen, létezik. Több készüléket is rá lehet kötni, mint régen a turbós készülékekhez alkalmazott kéményekre? Természetesen, igen. Van olyan, ami szellőzőkürtős? Természetesen van.”
