A tűzterjedés minél hatékonyabb korlátozása az egyik legfontosabb tűzvédelmi célkitűzés, amelyet minden épület tervezése, kivitelezése és használata során szem előtt kell tartani. Villamos szakmai szempontból ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert a kábelrendszerek működési és kialakítási sajátosságaik révén nemcsak a tűz terjesztésében, hanem keletkezésében is szerepet játszhatnak. Érthető tehát, hogy jogszabályok és szabványok egyaránt megfogalmaznak számos erre vonatkozó követelményt.
A tűzterjedés elleni védelem alaptípusai
Kábelrendszerek tűzterjedés elleni védelmével kapcsolatban kétféle intézkedés különböztethető meg. Az egyik az ún. tűzgátló tömítés (tűzgátló lezárás), amikor egy fal- vagy födémnyíláson átvezetett kábelrendszernél az építményszerkezet síkjában kell olyan lezárást kialakítani, amely képes megakadályozni, hogy az építményszerkezet egyik oldalán keletkező tűz átterjedhessen a másik oldalra (1. ábra). Ez az intézkedés régóta és széles körben ismert, de még mindig él az a tévhit, hogy tűzgátló tömítésekre csak olyan helyen van szükség, ahol a kábelrendszer tűzszakaszhatáron lép át. Ez messze nem igaz, mert a vonatkozó szabályozás értelmében (értve ez alatt mindenekelőtt az OTSZ-t és az MSZ HD 60364-et) a tűzgátló tömítésről minden olyan áttörési helyen gondoskodni kell, ahol az áttört építményszerkezet előírt (E és I) tűzállósági teljesítménnyel rendelkezik. Márpedig ilyen tűzállósági előírás nemcsak a tűzszakaszhatárt alkotó építményszerkezetekre, de számos egyéb határoló építményszerkezetre is vonatkozik: födémekre, kockázati egységeket elválasztó falakra, egyes speciális helyiségeket (pl. az OTSZ-ben meghatározott főelosztókat befogadó helyiségeket) határoló falakra.
A tűzterjedés elleni védelem körébe tartozó másik intézkedés a kábelrendszer lángterjedés-gátlása. Ennél az intézkedésnél részben vagy egészben hiányzik az olyan építményszerkezet (fal/födém), amely az építmény részeinek tűzvédelmi célú határolását (is) biztosítja. Ráadásul – elvileg legalábbis – maga a kábelrendszer is készülhet olyan anyagokból, amely biztosítják a lángterjedés-gátlást (pl. kizárólag fémből készült tartószerkezeten elhelyezett Bca vagy Cca tűzvédelmi osztályú kábelek). Emiatt sem a védelmi intézkedés szükségességét, sem a védelmi intézkedés meglétét nem lehet olyan nyilvánvaló módon azonosítani, mint a tűzgátló tömítések esetében, ahol a kábelátvezetés körüli nyílás lezárásának kérdése mindig felvetődik. (Ezen az sem változtat, hogy ezt a kérdést gyakran rosszul válaszolják meg, amint arra az előbb utaltunk.) Pedig a lángterjedés-gátlásra is vonatkozik egyértelmű jogszabályi előírás: amennyiben például a kábelrendszer a tetőn kialakított tűzterjedési gát nyomvonalát keresztezi, az OTSZ értelmében biztosítani kell a lángterjedés-gátlást (2. ábra).
Ennek magyarázata, hogy a tetőn a tűzterjedési gát hasonló funkciót lát el, mint az épületen belül a tűzszakaszhatár, vagyis azt hivatott megakadályozni, hogy a tető egyik részén kialakuló tűz könnyen átterjedjen a tető többi részére. A tűzterjedési gát tehát lényegében a tűzszakaszhatár kiterjesztése a tetőn (vagy a homlokzaton). A tűzterjedési gátat keresztező kábelrendszerek esetében a lángterjedés-gátlást általában a kábelrendszerre feltekert ún. tűzvédelmi bandázs biztosítja. Ez olyan szövetszerű anyag, amelynek belső felülete tűz hatására felhabosodik, és a kábelek felületét elzárja az égéshez szükséges oxigéntől.
OBO tűzvédelmi megoldások
Az OBO nagy hangsúlyt fektet a rendszerszemléletű gondolkodásra. Ebből fakadóan – mivel a villamos vezetékrendszerek szakszerű kialakításának nélkülözhetetlen része a tűzterjedés-gátlás – a széles körben ismert tűzálló kábeltartó-szerkezetek mellett tűzgátló tömítőrendszerek és tűzvédelmi bandázsok is részét képezik a termékkínálatnak. A leggyakrabban alkalmazott típusmegoldások természetesen a www.obots.hu oldalon is megtalálhatóak (ld. például itt és itt), ami nemcsak megkönnyíti, hanem pontosabbá is teszi a tervezést és az anyagkiírások készítését.
