Hőszigetelő-anyag gyártók hirdetéseiben, szakmai anyagaiban, kiadványaiban egyre többször találkozhatunk az „ásványgyapot szigetelés” kifejezéssel. A nem teljesen pontos termékkategorizálás mellett a szigetelőanyagok színe sem minden esetben teszi egyértelművé, hogy üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelésről beszélünk. Miért lehet megtévesztő a szóhasználat, ha egyébként magába a gyűjtőfogalomba mind az üveggyapot, mind a kőzetgyapot szigetelések beletartoznak?
A két csoportba tartozó termékek alapanyagukban, szálszerkezetükben, testsűrűségükben és olvadáspontjukban különböznek. Az üveggyapot esetében a fő alkotóelem lehet pl. természetes kvarchomok és újrahasznosított üveg, a kőzetgyapot esetében pedig vulkanikus kőzetek, pl. bazaltkő. Eltérő alapanyaguknak köszönhetően a végtermékek műszaki paraméterei is jelentősen különbözhetnek.
Felhasználásuk során a hőszigetelő termékek jellemzően épületszerkezetek, építési készletek, rendszerek (válaszfalak, homlokzati hőszigetelő rendszerek, tűzvédelmi lezárások stb.) részévé válnak, melyek tűzvédelmi, akusztikai, energetikai és egyéb paramétereit minősítések deklarálják.
Tűzvédelmi szempontból a legjelentősebb az eltérés a két anyag között. Míg a kőzetgyapot szigetelés olvadáspontja 1000 °C feletti, addig az üveggyapoté jóval alacsonyabb, megközelítőleg 600-700°C. Az olvadáspontból az következik, hogy bár az üveggyapot is nem éghető szigetelés, akár a kőzetgyapot, de alacsonyabb olvadáspontja miatt nem alkalmas pl. szerkezetvédelemre. Ezért ott, ahol kőzetgyapottal minősítették a szerkezetet, rendszert, építési készletet, a szigetelőanyag nem cserélhető ki üveggyapotra. Ez főleg átszellőztetett homlokzatok, tűzvédelmi lezárások, trapézlemezes tetőszigetelési rendszerek stb. esetén fontos szempont. Visszafele ez nem igaz, mert az esetek többségében az üveggyapot szigetelés helyett lehet alkalmazni kőzetgyapot szigetelést is.
A kőzetgyapot szigeteléseknek alapanyagukból fakadóan a testsűrűségük is magasabb, valamint a nyomófeszültségük, pontszerű terhelhetőségük is jobb lehet.
Az ásványgyapot szigetelések szálai között lévő levegő biztosítja a hőszigetelő képességet. Az egyes termékek hővezetési tényezője függ a szigetelőanyag szálszerkezetétől, gyártástechnológiájától, alapanyagától és testsűrűségétől, de markáns eltérés nem tapasztalható.
A megfelelő szigetelés kiválasztása komplex szemléletet igényel. Törekedni kell arra, hogy az adott beépítési szituációhoz igazodóan ne csak egy-egy kiragadott vagy legjobbnak ítélt teljesítményjellemző alapján válasszunk, hanem a teljesítményjellemzők összeségének az értékelésével.
Hőszigetelő anyagok kiválasztásakor – azok anyagától függetlenül – figyelemmel kell lenni az épülettel szemben támasztott alapvető követelményekre, az épületszerkezeteket érő hatásokra, a jogszabályokban, szabványokban meghatározott követelményekre, a gyártói rendszerminősítésekben, alkalmazástechnikai útmutatókban foglaltakra, az irányelvek műszaki megoldásaira, a kivitelezhetőségre, a gazdaságosságra és a megrendelő jelen és jövőbeni igényeire.
A választott szigetelés típusa hatással lehet:
- komfortra (pl. akusztikai)
- tűzbiztonságra – használatra
- jövőbeni bővíthetőségére
- funkcióváltásra
- értékállóságára
- környezetvédelmi besorolásra
- szerkezeti kialakításra
- szerkezeti állékonyságra
- megfelelőség igazolására stb.
A hőszigetelés választásakor nem a hővezetési tényező a legfontosabb paraméter, hanem, hogy teljesítményjellemzőit és egyéb műszaki tulajdonságait összevetve, a legmegfelelőbb termék kerüljön beépítésre, az adott beépítési szituációhoz igazodva.
A tervezés során a termékek alkalmasságának és alkalmazhatóságának vizsgálata szükséges:
■ Alkalmasság: az, hogy a gyártó az adott beépítési területre felhasználás szempontjából alkalmasnak minősíti a szigetelést, önmagában nem jelenti azt, hogy a termék a konkrét beépítési szituációban alkalmazható is.
■ Alkalmazhatóság: az építési termék akkor alkalmazható (tervezhető, építhető be) ha a gyártó a beépítéshez szükséges elvárt teljesítményjellemzőket igazolta, amelyek alapján a termék a szerkezetben, szerkezeten történő alkalmazása során kielégíti az építményszerkezettel szemben támasztott alapvető követelményeket, megrendelő igényeket, rendszerminősítésekben, szerkezeti minősítésekben szereplő teljesítményjellemzőket.
A hőszigetelések lambda-értéke egy olyan tervezési érték, mely a hőszigetelő réteg vastagságának meghatározásához szükséges, de arra nem alkalmas, hogy komplex módon eldöntsön akusztikai, tűzvédelmi, páratechnikai, műszaki paraméterek és hozzájuk kapcsolódó követelmények szerinti megfelelést.
A jogszabályok, szabványok, megrendelői igények, rendszerminősítések és alkalmazástechnikai útmutatók előírásainak figyelembevételével mindig a legszigorúbb elvárásnak megfelelően kell meghatározni a betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét (műszaki jellemzőit).
Ha csak a termékek hővezetési tényezőjét hasonlítjuk össze, vagy nem vizsgáljuk, hogy az ásványgyapot kifejezés mögött üveg vagy kőzetgyapot szigetelés van-e, nagyot tévedhetünk a választás során. Melyek lehetnek ezek?
- Lehetséges, hogy a szigetelés nem fog megfelelni a tűzvédelmi előírásoknak, nem lesz biztonságos.
- Nem fog megfelelni az akusztikai követelményeknek vagy a választott szigetelés lerontja az alapszerkezet akusztikai paramétereit.
- A szerkezet vagy építési készlet igazoló dokumentumaiban foglaltaktól eltérünk, és emiatt nem lesz megfelelő pl. használatbavételnél a szerkezet, de garanciális kérdéseket is magával vonhat.
- Energiahatékonysági szempontból a szerkezeti kialakítás kedvezőtlenebb lesz. Felmerülhetnek páratechnikai, szél- és légzárási kérdések is.
A ROCKWOOL kőzetgyapot alapú hőszigetelőanyagok nem éghetők, 1000°C feletti olvadáspontúak, magas testsűrűségüknek és nyitott szálszerkezetüknek köszönhetően jó hangszigetelő képességgel bírnak, készülhetnek kiemelkedő műszaki mechanikai paraméterekkel, alkalmasak tűzvédelmi célú sávok és gátak kialakítására, tűzvédelmi szigetelésre.
