Városstratégiai kérdéssé vált a fák életbentartása
A Nemzeti Faültetés Napjával március elsején elstartolt a tavasz. Az akció nyomán több száz szervezet és több ezer önkéntes összefogásával több, mint 100 000 fa ereszthet gyökeret országszerte. A 10 Millió Fa Mozgalom és Nonprofit Alapítvány kezdeményezéséhez nemcsak magánszemélyek, hanem eddig közel 200 vállalat is hozzájárult, a cél pedig nem csupán egy kampányszerű zöldítési akció megvalósítása, hanem egyben a fák életben tartása és ezzel a városi életminőség hosszútávú javítása. A fenntartható városi zöldterületek és a zöld infrastruktúra tudatos fejlesztése mérhető gazdasági előnyökkel is jár: a fák jelenléte akár 5–18 százalékkal is növelheti az ingatlanok értékét. Az Ipsos és a Wavin kutatása szerint a magyar városlakók 75 százaléka a zöldfelületek bővítését tekinti a városi életminőség javításához szükséges legfontosabb eszköznek.
Geszti Péter a Nemzeti Faültetés Napjáról: ültetünk és éltetünk
Március elsején a Nemzeti Faültetés Napja alkalmával megkezdődött a tavaszi faültetési szezon. Geszti Pétert, a kezdeményezés támogatóját idézve “ültetünk és éltetünk”, hiszen a „zöldítés” nem egyszeri, látványos akció, hanem hosszú távú befektetés kell, hogy legyen. Könnyen köddé válhat ugyanis az idei, hóban gazdag tél után kialakult látszólagos vízbőség, a nyár közeledtével a városi fák megfelelő gyökértér és a vízmegtartás hiányában gyorsan kiszáradhatnak. Miközben az ültetési akciókkal viszonylag könnyen meg lehet mozgatni az érdeklődőket, a fák életben tartása már kevésbé látványos, mégis legalább ilyen fontos feladat. Ráadásul igen költséges is, hiszen Hervai Franciska, az esemény főkoordinátora szerint egyetlen fa életben tartása 100–120 ezer forintot emészt fel az első, „kritikus” három évben.
Dekorációs elemből városstratégiai erőforrás
„A hatvanas években létezett Budapesten egy olyan célkitűzés, hogy az autók városává váljon Budapest. Évtizedek mentek el arra, hogy kitoljuk a városokból a zöldfelületeket, most pedig elkezdtük visszalopkodni ezeket, hiszen kiderült, hogy minden mesterséges megoldás, ami tisztítja és hűti a városi levegőt nagyon költséges” – magyarázza a városi klímaadaptációval foglalkozó WavinVodcast epizódban Cserna Hajnalka dendrológus, a Főkert civil kapcsolatokért felelős munkatársa és a Gellért-hegyi üzemegység vezetője.
„Az élhető városok egyik legegyszerűbb mércéje az ún. 3–30–300 szabály[1], a megfelelő életminőséget akkor érhetjük el, ha minden városlakó legalább három fát lát a környezetében, a városrészt legalább 30%-ban fedi lombkorona, és 300 méteren belül elérhető egy minőségi zöldterület” – teszi hozzá Miklós Martin, a Wavin műszaki támogató mérnöke. A fenntartható épületgépészeti megoldások terén piacvezető vállalat adatai szerint a városi fák jelenléte ráadásul közvetlen üzleti hatással is jár: akár 5–18 százalékkal is növelheti az ingatlanok értékét.[2] Mindez jól mutatja, hogy a városi zöldfelületek fejlesztése kézzelfogható gazdasági érték: természetes légkondícionálást kínálva hűti a városi hőszigeteket, így nyáron energiamegtakarítást tesz lehetővé, javítja a levegőminőséget, csökkenti az egészségügyi kockázatokat, és növeli a városrészek vonzerejét is, tehát egyben megtérülő befektetés is.
Tekintse meg a WavinVodcast „Zöldfelületek és városi klímaadaptáció” epizódját!
A gyökereknél dől el a város jövője
A városi zöldítés sikere nagyrészt a felszín alatt dől el: a fák fennmaradásának kulcsa a megfelelő méretű, levegős és vízmegtartó gyökértér, amelynek biztosítása korántsem egyszerű a sűrű közműhálózattal átszőtt, burkolt városi környezetben. Erre kínálnak műszaki megoldást az olyan speciális gyökértározó rendszerek, mint a Wavin TreeTank megoldása. A belgiumi Hasseltben például 86 nagyméretű fát ültettek el 2500 m³ gyökértározó telepítésével, az írországi South County Dublin területén azt is igazolta a rendszer, hogy még csapadékos éghajlaton is hosszabb életet és nagyobb lombkoronát eredményez a több oxigént és több tápanyagot biztosító, védett gyökérkörnyezet.
További információkat a gyökértározóról a Wavin TreeTank oldalon talál.
[1] Cecil Konijnendijk nevéhez köthető, aki városerdészet (urban forestry) és a városi zöldinfrastruktúra nemzetközileg elismert alakja.
[2] Szabadítsd fel a fát
