Ericsson, Budapest Kutatási és Fejlesztési Központ

alaprajz - építészeti magazin

Az Ericsson fejlesztésének lehetőségét pályázat útján a WING szerezte meg az Aspectus Architect Zrt. terveinek felhasználásával. Az Ericsson svédországi központja után a második legnagyobb európai központját kívánta Budapesten egy épületben kialakítani.
Telepítés
Az ingatlan beépítését a WING két ütemben tervezte. A telket középen kettéosztó passzázs északi oldalán az Ericsson épülete készült el, a déli részén a Siemens fog megépülni a közeljövőben. Az épületek formáját a telek adottságai és a helyi építési szabályozási terv előírásai határozták meg (21 m-es párkány- és 25 m-es legnagyobb építménymagasság az északi tömbre, 28 m-es legnagyobb épületmagasság a déli tömbre). Az Ericsson, illetve Siemens épületek formáját a Duna és a Magyar tudósok körútján az előírt homlokzati szabályozás határozta meg.
Építészeti elgondolás:
Az épület négy toronyból és az őket ölelő, kívülről hengeres testből áll. A tornyok 21 m magasak és viszonylag szélesek 3×8,1/4×8.1 m. Az eltolt kialakításnak köszönhetően a nap körbejárhatja őket sok benapozást biztosítva a homlokzatokon. A tárgyalók kialakítását legbelül oldottuk meg. A homlokzatok tovább erősítik az épület vertikális és horizontális elemeit. A tornyok függőleges alumínium burkolatsávokat kaptak a pillérek előtt, a szintenkénti szellőzőablakok elrejtése szintén alusávokkal történt. A hengeres test homlokzatát horizontális ablakkiosztással oldottuk meg, amely összefogja a négy tornyot.
Funkciók:
Az Ericsson Kutatási Fejlesztési Központjában az emeleti szinteken labor és irodai funkciókat, míg a földszinten ezeket kiszolgáló ellátó, szolgáltató és háttérfunkciókat alakítottunk ki. A pinceszinteket a Magyar Nobel díjasok útjáról lehet megközelíteni, ahol 4 szinten 548 gépkocsi elhelyezését biztosítottuk. A -1 pinceszinten az épület üzemeltetéséhez szükséges gépészeti és elektromos rendszereket magukba foglaló helyiségek, illetve a közműszolgáltatók fogadóhelyiségei találhatóak. A Kutatási Fejlesztési Központ jelentősebb raktározási igényeit is a pinceszinteken, a közlekedő magok közötti területeken alakítottuk ki.
Az emeleti szinteket az épület észak-déli tengelyére fűzött, a belső üvegezett átriumra néző közlekedő magokon keresztül lehet elérni. A lépcsőházakhoz vizesblokkok is kapcsolódnak szintenként 400 dolgozó igényeit kielégítve.
A külső homlokzati felületek melletti területeken egyterű irodák kaptak helyet, melyekhez a belső oldalon kiszolgálófunkciók csatlakoznak. A kiszolgáló területeken, tárgyalók, fénymásoló helyiségek, 1-2 személyes zárt irodák épültek.
Az 5. emeleten az épület tömege visszaugrik a szabályozásban előírt, kötelezően betartandó 21 m-es párkánymagasság miatt, így ezen a szinten az irodákból megközelíthető járható zöldtetőket és teraszokat alakítottunk ki.
A (földszinten) az emeleti szinteket kiszolgáló funkciók kaptak helyet, melyek két főbejáratot összekötő lobby-recepció területről közelíthetők meg. A dunai panorámával rendelkező keleti homlokzatra került az irodaház dolgozóit kiszolgáló étterem, a nyugati oldalra pedig a konferenciatermek és a dolgozók pihenését szolgáló rekreációs terület. Az emeleti szinteken csak kávézópontok találhatóak, a dolgozók étkezési lehetőségeit az ugyancsak a földszinten kialakított központi teakonyhában biztosítjuk.
Megjelenés, homlokzati kialakítás:
A homlokzat megjelenésében a tömegek hangsúlyozására két fő anyaghasználat a jellemző. Az irodatömbök tömör felületei strukturált jellegű szerelt táblás homlokzatburkolatok adják.
A mögöttes funkciókat kiszolgáló szalagablakokat elrejtő homogén felületű, szerelt struktúrájú, üvegburkolatú felületek jelennek meg. Az irodatömbök szükséges árnyékolását hőszigetelő üvegezésbe rejtett homlokzati árnyékolóval terveztük.
Az irodatömböket összefogó üveghenger szintén szerelt homlokzati rendszerű üvegfelületekkel van kialakítva, melyek árnyékolása belső oldali árnyékolással kiegészített üvegszerkezetekkel megoldott.
Homlokzatburkolat:
Az épület homlokzatát két részre osztottuk: függönyfalakra, illetve átszellőztetett nagytáblás, szerelt homlokzatburkolati rendszerre. Az épület sarkain megjelenő tömbök keretei alu tartószerkezetre rögzített, átszellőztetett, kőhatású nagytáblás homlokzatburkolat. A keretek közötti felületeken Schüco FW 50+SG (50 mm lizéna) „strukturált függönyfal” rendszert tervezünk 38 cm-es szellőzőablakokkal a vertikális szalagok mögé rejtve. A saroktömböket összefogó tömegen Schüco FW50+ alumíniumprofilos függönyfal rendszer készült.
Árnyékolás:
Az épület sarkain megjelenő tömbök keretei közötti külső homlokzati felületeken a keleti, déli és nyugati oldalon, valamint a belső udvari északi és keleti homlokzatának 5-6. emeleti nyílászáróit „üvegek közötti árnyékolóval” szerelve (DLS Ecklite SC6) alakítottuk ki.
Az árnyékoló központilag vezérelt, de az egyes szabályozási zónákban helyileg is szabályozható. A külső árnyékolók mellett belső szalagfüggöny is készült a belsőépítészeti tervek szerint.

Generáltervező: Aspectus Architect Zrt. Építész vezető tervező:Szerdahelyi László Szerzőtárs: Pesti József Építész munkatársak: Bali Dóra, Bartus András, Földesi István, Gáspár Tibor, Házi Zsuzsanna, Karcagi Balázs Homlokzati üvegfelületek tervezése: Stocker György ( Stokplan Kft.) Belsőépítészet: Demeter Nóra – DLA, Szabó Attila (Demeter Design Stúdió Kft.) Tartószerkezet: Styaszny Sándor (Egri Statikus Iroda Kft.) Épületgépészet: Gáspár Tibor, Balogh Zsolt, Pintér Csaba (Kőrös Consult Kft.) Épületvillamosság: Kelemen Ferenc, Szikora Nándor (Kelevill Bt.) Tűzvédelem: Széles Ferenc, Székács András (Buda XI. tűzvédelmi Kft.) Épületszerkezeti részlettervek: Reisch Richárd, Fonód-Mile Viktória (FRT Raszter Építésziroda Kft.) Akusztika: Csott Róbert, Ilyés László (’95. Apszis Bt.) Környezetvédelem: Magóné Szőke Szilvia (VIVA Natura Alapítvány) Kert- és tájépítészet: Kun András (Gardenworks Kft.) Út és forgalomtechnika: Balogh Balázs (Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft.)Fotó: Bujnovszky Tamás
GYÁRTÓI REFERENCIA

No results found.