Talán három évvel ezelőtt jártam a FITOUT Zrt. Révész utcai irodájában. Az egykori Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépület együttese, melyből utóbb a Riverloft lakóingatlan-csoport lett, egy kis házat is tartalmazott. Ezt újította fel és alakította át saját irodává 2010-ben a FITOUT, melynek szellemiségét, minőségét a szakma egyértelműen örömmel fogadta.
Látogatásomkor a cég tulajdonosaitól megtudtam, valamikor valahová költözni fognak a kis házból. Aztán már az új irodájukban tettem látogatást, ez jelent nemcsak új helyszínt, új léptéket, de új irányt is a cég életében. A Váci út mentén az 1920-as évektől működött Orion Gyár épületegyüttesének fejlesztéséből jött létre 2018-ban a Balance Loft irodaház.
Még az átalakítás kezdetén, az eredeti épületből pillantotta meg Pálffy András, a Balance Loftot kivitelező FITOUT Zrt. vezérigazgatója a Lomb utcára nyíló, gyártócsarnok és kisebb irodai tömbök alkotta épületcsoportot. „Kiadó”-ként hirdették, végül a tárgyalásokat követően sikerült megállapodni az akkori tulajdonossal, hogy a FITOUT megveszi a komplexumot.
Ugyanis a dinamikusan fejlődő, manapság elsősorban irodaterek kivitelezésével foglalkozó cég akkor már tervezte, hogy fit-out tevékenysége mellett saját irodaház fejlesztésébe is fog. Ennek első eredménye a Lomb utcai, indusztriális jellegű irodaépületük, amit a FERRUM-ra kereszteltek. A fejlesztés helyszíne, a projekt végig vitele, a meglévő ipari egységekkel megfogalmazott építészet egyaránt modellértékűnek mondható. A XIII. kerület jó ideig szemlesütve állt ipari múltja, épített öröksége előtt, ugyanakkor a magánbefektetésekkel érkezett invenció rendre feltárta és feltárja a hagyatékban rejlő értékeket, mint az látható a Balance Loft vagy a White House esetében. E példák a Váci útról valók, így tekintve a FERRUM helyszínére, mondhatjuk „bevállalós”, hogy a Vácitól hátrébb, a második vonalban található, ott, ahol főként lakóingatlan vagy kulturális-közösségi műfajokban épít a piac, a helyi önkormányzat.
Ez mégsem hátrány, hisz’ az irodafejlesztésben már-már kötelező távolság, mely alapján ott érdemes irodát kialakítani, ahol 300-500 méteren belül van a metrómegálló, a FERRUM-nál kipipálható, ugyanakkor például a csend, amit épp a szemben álló Váci úti irodakomplexum, mint térfal szinte felkínált a beruházásnak, plusz bérlő-mágnest jelent.
Adekvát lett volna, hogy a FITOUT maga találja ki a házat, készítse el a terveket, de mégsem ez történt. Praktikus okok mellett – a FITOUT párhuzamosan futó megbízásainak ellátása –, a profik aranyszabálya, hogy vannak olyan döntő helyzetek, amikor mások szemével jó látni és megmutatni a céget… Vagyis 2016 elején tervpályázatot írtak ki, amit a Gereben Marián Építészek iroda nyert el, tervével nagyon sajátságos, a funkció szempontjából is megbízható egyensúlyi állapotot hozva létre az adottságok és az igények között. A kiindulást két nagyobb rész határozta meg: a négy kisebb, vakolt homlokzatú, változatos nyíláskiosztású, irodáknak és raktároknak helyt adó tömbök csoportja, valamint a téglaburkolattal, garázsajtóval és kopolit üvegsávokkal fellazított főhomlokzatú szerelőcsarnok.
E két egység autók parkolására szolgáló udvart zárt közre, egymáshoz pedig a Lomb utca felől egy keskeny lépcsőház beillesztésével, az udvarmélyen pedig híddal kapcsolódtak. Az anyaghasználatban, külső épületmagasságokban és belmagasságokban abszolút heterogén csoportot az építészek egy corten-acél lemezekkel burkolt ráépítéssel kapcsolták össze. Ez egy szinttel bővíti az irodai bérlemények épületrészét, vertikális lefutása pedig a valamikori híd és a lépcsőház helyét tölti ki: az új lépcsőházi magokat foglalja magában.
A lehetőségek figyelembevételével ez a fajta sajátos elhatárolás, valamint a megőrzés és kortárs kiegészítés voltak az építészeti koncepció alapvetései.
A volt szerelőcsarnok főhomlokzatára új, de ismét téglaborítást került, benne a tágas-magas térnek köszönhetően, beúsztatott födémmel kétszintes, garázsliftes parkolót lehetett kialakítani, felette irodákat. Részben sikerült megőrizni az oldalhomlokzatokon az eredeti kopolit üvegsávokat, a csarnoktér hátsó részében az üzemi múltból – szellemes gesztusként, hogy – meghagyták a masszív futómacskát.
Az egykori udvar ma is létezik, de autóparkoló helyett rekreációs, zöld területté vált, az utca-udvari átközlekedő negatív terének helyére pedig háromszint magas, függönyfalas átrium épült.
A tervezők nem változtattak az eredeti nyíláskiosztáson sem, csupán az udvar felé, a bal oldali traktus földszinti parapetjeit törték át, ekként az ott kialakított, hamarosan elkészülő étterem, továbbá egy konferenciaterem közvetlen udvari kapcsolatokat kaptak.
Ezt megőrizve a fejlesztés kézzelfogható, szemmel látható megoldásaira számos példát találunk még az irodaházban, ezek miatt is fontos lenne, hogy minél több szakmai látogatás helyszíne lehessen ez az épület. Azonban a vöröslő, idővel fokozatosan érettebb színre váltó, karakteres abroncsnak a funkcionális szerepén túl erős szimbolikája is van, mert minden részletnél szebb utalást tesz a terület, avagy a „rozsdaövezet” múltjára, egyúttal az irodaház nevére, véd- és vegyjelére.
- Generáltervező, vezető építész tervezők: Gereben Péter, Marián Balázs (Gereben Marián Építészek)
- Építész munkatárs: Oszlányi Soma, Dormán Miklós
- Tartószerkezet: Fekete Szabolcs
- Épületgépészet: Mészáros Olivér, Varga Balázs (MEVAPLAN Kft.)
- Épületvillamosság: Barna Gábor (Pabole Kft.)
- Tűzvédelem: Decsi György (Fireeng Kft.)
- Környezetvédelem: Csott Róbert
- Forgalomtechnika: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)
- Felvonók: KONE
- Belsőépítészet: Pálffy András, Szarka Tímea (Fitout Zrt.) Építtető: Fitout Zrt.