Metrodom Lakópark, Újpest, Budapest

alaprajz - építészeti magazin

Nem mindennapi feladat, nem mindennapi megoldások. A Metrodom Lakóparkról beszélgettünk a helyszínen az Ybl-díjas Hajnal Zsolttal és a nevét viselő építésziroda vezető tervezőjével Kendelényi Péterrel.
Alaprajz: Mennyire volt nehéz a megrendelőt ,,rávenni’’ erre a nálunk újszerű zöld homlokzat kialakítására? Tudom, hogy nem először dolgoznak együtt…
Hajnal Zsolt: Partnerek voltak a kezdetektől fogva. Szerencsénk volt ebben a dologban.
A.: Mennyire zöld ez belül?
H. Zs.: Mindjárt bemutatjuk: belül is zöld. Már itt. a 120 nm-es előtér tágasságán, zöldnövényes lobbyján is látszik, hogy nem szokványos térbe lépünk.
Nagyon fontos a 24 órás portaszolgálat, van minden épületben egy olyan közös, kb. 60 nm-es helyiség, amit a lakók előzetes bejelentés után használhatnak. Például egy kisebb összejövetelnek adhat helyet, ahelyett, hogy a saját lakásukat terhelnék. Szerintem ez igazán vonzó lehetőség.
A.: Hány különböző méretű lakás van?
Kendelényi Péter: Nagyon sok, szerintem negyven felett van a számuk. Ha mindent összevetünk, száz különféle típus…
H.Zs.: … Péter arra céloz, hogy a helyzetüknél fogva a variációk tovább bővülnek.
A.: Akkor eléggé bonyolult volt a tervezés…
H. Zs.: Nem volt egyszerű, mert a beruházóknak ma már igen komoly elképzeléseik vannak arra nézve, hogy milyen lakásokra van szükség a piacon. A Metrodom, mint sikeres lakásberuházó cég a bevált sztenderdeket várja, hisz az a piacképes. Persze egyes épületelemeknél, például a felső szinteken a saroklakásoknál el lehet térni a szabványoktól. Mindez akkor is erősen behatárolja a tervezést.
A.: A növények tekintetében sem bíztak semmit a véletlenre…
K. P.: Valóban. A tájépítészek közel negyven különböző fajta növényt telepítettek, különböző magasságokban a tájoláshoz, fényigényhez illeszkedve. Mivel ezek a lakóterületen kívüli fémvályúkban futnak, egy központi öntözőrendszer segítségével elkerülhető, hogy a lakók ad hoc jellegű növénygondozása aláássa a koncepciót. Egy sajátos új munkakört is teremt ez a helyzet: az alpinista kertészekét.
A.: Egykori ipari területen épült a lakópark. Milyen vizsgálatok előzték meg az építést?
K. P.: Ennek a területnek a történetében több fázis van, az előző tulajdonos a talajszennyeződést felszámolta. Az építkezés megkezdése előtt volt egy monitoring időszak, amikor figyelték a környező vízforrások összetételét. Amikor ez az egyéves időszak letelt, akkor környezetvédelmi hatástanulmánnyal kellett alátámasztani azt, hogy itt már újra lehet építkezni. Gyakorlatilag készen kaptuk a területet.
A.: A zöldfal építése előtt néztek külföldi példákat?
H. Zs.: Néztünk, de arra jöttünk rá, hogy máshol (gondolok itt elsősorban a milánói Bosco Verticaléra) egészen más kondíciók mellett dolgozhattak, melyek nálunk már csak a pénzügyi lehetőségek miatt sem jöhettek szóba. Számunkra kiemelten fontos volt a városszövetbe való illeszkedés, ez önmagában meghatározta a telepítés módját.
K. P.: Ide a helyhez illően kellett – együttműködve a társtervezőkkel – megtalálni a megfelelő megoldást.
A.: Amikor ennyi közösségi teret, (például a ,,bulihelyszínt’’, a lobbyt, az árkádos területeket, stb.) látunk, nekem óhatatlanul a Bauhaus és Le Corbusier jut eszembe. Egyfajta reinkarnációként hat rám. Csak én látom így, vagy van ennek más szemében is ilyen tartalma?
H.Zs.: Hosszú folyamat, ahogy a Bauhaustól máig eljutunk. Közben az építészettörténetben voltak hosszabb-rövidebb kitérők (pl. a posztmodern), de végül a mai anyagokkal és lehetőségekkel az alapgondolatokhoz tértünk vissza. Le Corbusier álma a növényekkel, fénnyel átszőtt lakóépületekről ma már technikailag is kivitelezhető.
K. P.: A kérdésre szerintem a válasz igen is meg nem is. A kapcsolat a Bauhaus-szal a tervezés racionalitásánál jelentkezik, a tervezés alapja a tér ésszerű kihasználása. Ez az igen. Amiben nem rokon, az a mai, teljesen más gazdasági, technológiai környezet.
A.: Az első vonal meghúzásától kezdve sokat módosult a terv?
H. Zs.: Ez érdekes kérdés. Van, amikor egy kis házon is sokat gondolkodik az ember, pláne egy ilyen nagy projekten. Ezen a munkán azonban az alapkoncepció gyorsan megszületett, és ezen nem is nagyon változtattunk a későbbiekben. Inkább csak finomításokról volt szó. Az is tény, hogy rendkívül rövid idő alatt kellett a terveket ekészítenünk.
A.: Ilyenkor átérzi a tervezőgárda, hogy nem csak egy új városközpontot, hanem egy milliós nagyváros fontos, új szegmensét alkotja meg?
K.P.: Ez egy különleges terület. Egyszintes, pár emeletes, ipari és lakóépületek képzik itt a városszövetet. A szabályozási terv lehetővé tette, hogy Újpest új kapuját lehessen létrehozni ezen a helyszínen.
A.: A kisebb-nagyobb társasházi tervezések után ez a cég életében mindenképpen egy olyan léptékváltás, ami a szervezeti felépítés megváltoztatását is maga után vonhatja…
H.Zs.: A léptékváltás ráadásul nem ennél az egy munkánknál jelentkezett; ha nem is párhuzamosan, de szűk időhatárok mellett mozgott három-négy épületünk. Mi társcégeket vontunk be a feldolgozói munkarészekbe, folyamatosan ellenőrizve őket.
A.: Mivel már kialakult munkakapcsolat előzte meg, úgy gondolom a kivitelezés – Magyarországon nem mindig magától értetődő – magas minősége nem volt kérdés.
K. P.: A Metrodom komplex terveket vár el, azok megszületésétől kezdve egy nagyon jó csapat viszi végig az egész építési folyamatot. Nem kellett a minőséget külön elvárni, a beruházó garancia volt erre.
A.: Nekem a gamelán zene jut eszembe a munkáikról. Ott ugyanazok a hangszerek játsszák a dallamot, először úgy tűnik ismétlődve, aztán az apró változások a végére egész mást hoznak ki. Lehet úgy fogalmazni, hogy van egy – mondjuk így – Hajnal-iroda stílus?
H.Zs.: Ez bennünk is felmerült. Egy idő után láttuk, hogy lakóháztervezési feladatainknak van egy íve. A Kapás utcával kezdődött markánsan, a Futó és a Rozsnyai utcai feladatok után jutottunk el a Corvin Átrium tervezéséig.
Az addigi 100, 120 lakástól az 532 lakásos, egy épülettömegben megvalósuló lakóépületig. Ez már más dimenzió, ám az alapelvek változatlanok, de az épület léptékéhez vannak igazítva. Ezek a következők: az épületek tágabb összefüggésbe helyezése, a környezettel való kontaktus keresése. Ez az elsődleges. A külső megjelenésekben vannak olyan elemek, amelyek emlékeztetnek az előzőekre, de a cél mindig a környezethez történő idomulás.
A.: Akár itt, akár az eddigi munkáikat tekintve, van követése annak, hogy milyen az elkészült munka fogadtatása a végfelhasználókat illetően?
K. P.: Igen, természetesen. Ennél az épületnél például érdekes volt, hogy a megrendelő örömmel újságolta, hogy a meghirdetést követő első órában hatvan lakást adtak el. Magyarul percenként egyet.
A.: Egy minőségi városközpont remélhetőleg segít a környéknek is felzárkózni. A földszinti üzlethelyiségek is ezt a célt szolgálják, és remélhetőleg nem egy exkluzív zárvány marad a terület. Ehhez minden adott.
K. P.: Mi is azt reméljük, hogy az új épületegyüttes indikátor jellege jótékonyan hat környezetére.
H.Zs.: A beruházó kérése volt, hogy ne csak lakótér, hanem a mindennapi élet pezsgő helyszíne legyen ez az együttes. A kétszintes árkádsorok kávéházak, éttermek kiülői lehetnek, tavasztól őszig megteremtve a közösségi színteret.
K. P.: A szabályozási terv előirányoz egy a Váci út felett átívelő, a Duna-partig tartó hidat is. Ez párosulva a Hajógyári-öböl rendezésével egészen más minőséget eredményez majd, reményeink szerint belátható időn belül.
H. Zs.: Nagyon fontos a városrendezés szerepe. Amennyiben van egy jó koncepció, melynek elemei egymást erősítve megvalósulnak, akkor új minőségű környezet születik.
A.: Köszönöm a beszélgetést.

Generáltervező: Hajnal Zsolt, Kendelényi Péter (Hajnal Építész Iroda Kft.) Építész munkatársak: Apai Balázs, Cserjés Petra, Csörge Zita, Déri Tamás, Fekete Máté, Fedor Lukács, Izrael Anna, Kacsó Gábor, Schadl Zoltán, Szabó Gábor, Szalántzy Kolos, Szász László, Tomasák Gergő, Tóth Csaba, Vécsey Kristóf (Hajnal Építész Iroda Kft.) Statika: Volkai János, Dezső Zsigmond, Tóth Gábor (Tm Janeda Kft.) Gépészet: Kolarovszki László, Domina András (Körös-Consult Kft.) Elektromos: Méhész Márton, Berey Gábor (VAIQ Kft.) Épületszerkezetek: Horváth Sándor, Pataky Rita, Foglszinger Ildikó (Pataky és Horváth Építésziroda Kft.) Tűzvédelem: Csuba Bendegúz, Juhász Attila (Ventor Kft.) Tájépítészet: Balogh Péter, Seres Anna (S73 Kft.) Öntözés és vízgépészet: Skublics László, Elek István (Technoconsult Kft.) Garázstechnológia: Rodé Lajos (KOEM Bt.) Városépítészet: Dr. Nagy Béla (Mű-hely Zrt.) Lobby belsőépítészet: Fónagy Dóra (Defo Design labor) Automatika: Onea Zsolt (ELSZÖV-Automatika Kft.) Fotó Bujnovszky Tamás
GYÁRTÓI REFERENCIA

No results found.