A címbeli két szó jutott legelőször eszembe a Nokia Skyparkról, amikor hónapokkal ezelőtt először körbejártam. Közben vége lett a nyárnak, és nekem volt olyan szerencsém, hogy azt a folyamatot is megismerhettem, amíg az első vonaltól kezdve a kész épületig eljutottak. A ZDA-Zoboki Építésziroda két nagyszerű munkatársa, Turi Zoltán tervezési igazgató és Borzák Richárd vezető építész kalauzolt végig. Azért, hogy ez az írás eléggé formabontóra sikeredett, persze engem terhel a felelősség.
Időhurok
Megy az ember az Andrássy úton a tervezőirodába. Közben azon gondolkodik: ez a palota is egy vonallal kezdte a pályafutását. Meg persze a Japán kávéházzal, ahol sok más híresség mellett megfordult Lechner Ödön is. És ahol most, a harmadik emeleten világraszóló és modern tervek születnek.
Elindulás
Vendéglátóim elmesélik, hogy régóta keresték kölcsönösen a lehetőséget az ingatlanfejlesztő Futureállal, de ez lett az első megvalósult közös projekt.
,,Azt mondják, a nagy építészek mindig utólag csinálják meg az első skiccet. De ez tényleg az első skicc.’’
,,A feladat az volt, hogy ennek a hatalmas épületegyüttesnek hatásos lezárást tervezzünk. Egy olyan emblematikus épületet vártak tőlünk, amiért érdemes elsétálni a sétány végéig. ’’
Hadd tegyem itt hozzá, józsefvárosiként azt is, hogy ez a vég ez azért sokaknak, akik a ,,Józsefváros mélyén, hol a házak összebújnak’’ felől jönnek, egyfajta belépőt is jelent egy másfajta világba. Elindulást, ha úgy tetszik.
„Fontosnak gondoltuk, hogy lezárásként a sétány tengelyét szétbontsuk, és összekössük a meglévő városi szövettel. Elemeztük, hogy milyen módon, hány irányba kell átvezetni a gyalogosokat.”
Koncepciók
A tervezés során a koncepció a változó igények szerint több ízben módosult. Eredetileg a déli és az északi rész is egy iroda munkája lett volna, a megvalósult Skypark végül az északi területen épült fel. A tervek szerint lakások és irodák kaptak volna itt helyet. Kezdettől fogva törekedtek arra, hogy teresedések alakuljanak ki. Ez, a számtalan változtatás ellenére megmaradt. A környező utcák szellősebbek lettek. A tömb északnyugati és nyugati részén meglévő épületek voltak, ezeket bele kellett kalkulálni a tervezésbe. De azt is, hogy idővel, ha ezeket elbontják, folytatni lehessen az épület beépítését.
„A tervezés során kihívást jelentett az itt kialakult furcsa, hektikus városszövet. ’’
„Az eredeti látványterveken még egy Calder-szobor szerepelt, végül, egy ötméteres, vízfelületen álló Gömböc került az épület előtti köztérre, ami jobban illeszkedik az irodaház tudáspark funkciójához.”
„Az volt az elképzelésünk, hogy legyen egy magasabb pont a sétány végén. Egy torony. A megbízói igények változása folytán lett belőle kettő.”
„Azért vigyázó szemünket a mértékadó talajvízszintre is rávetettük. Nagyon sóderes-murvás az altalaj. Le is kellett résfalazni az egyik oldalt.”
Látványok
,,A vizuális alapelemek egy része, mint például az épületen körbefutó szalag, és az épület szalag feletti, másképp viselkedő tornyai, kezdettől fogva megvoltak.’’
Aztán indultak a változások, újragondolása a feladatoknak. Mivel kettébontották a munkákat, változtak a telekhatárok. Az elveszett alapterület pótlására született meg a második torony.
,,Az volt bérlői szempontból az elvárás, hogy minél többen legyenek sétány-közeli pozícióban.’’
A tervezők igyekeztek alkalmazkodni a meglévő épületekhez, így a földszintes Gólya étteremhez is, hogy az új épület ne árnyékolja le, ne „kebelezze be” azt. Ez sikerült is.
,,Minden ilyen tervezésnél vannak a tervezői vágyak, és aztán jön a szigorú valóság és a matematika. Látszik, hogy az épületen körbefutó szalag eredetileg sokkal szenvedélyesebb épületelem volt. Mivel ez nem egy típustermék, el kellett kezdeni fejleszteni.’’
,,A tervező próbál kitartani az eredeti koncepciója mellett, feszegeti a határokat, a megbízó szempontja pedig elsősorban az, hogy megépíthető-e határidőn és a költségkereten belül az épület. Szenvedélyes viták folytak arról, hogy mi az a pont, amikor az épület még az az épület marad, amit eredetileg elképzeltünk.’’
,,Érdekes kihívás volt, hogy sokáig nem lehetett tudni, a Nokia lesz-e a befutó. Az épületet ezért svájci bicska módjára úgy kellett építtetnie a Futureálnak, hogy számos funkciónak, többféle igénynek megfelelhessen. Jó példa erre a földszint, amely eredetileg közösségi térként szolgált volna, de végül a Nokia igényei miatt szerverterem lett belőle.’’
A másik torony aljába óvoda került, ami bár nem példa nélküli, szintén nem szokványos egy cégszékházban. Lehet itt vitatkozni arról, mennyire célszerű a csemetéket munkakezdéskor már vinni magunkkal keresztül a városon, de kétségtelen vonzó ajánlat lehet kisgyermekes szülőknek. Itt talán még a Füvészkert közelsége is segítheti a sikert.
,,A háznak van saját étterme, sportolásra ott a hetedik emeleten egy konditerem panorámával, biciklitárolóval.’’
,,Eredetileg 1600 főre terveztük az épületet, végül 1960-an költöztek be, és a létszám egészen 2200 főig bővíthető. A számokat jól érzékelteti, hogy Balatonföldvárnak van ennyi lakosa.”
Alaprajz: Azért ez így nem annyira feltűnő.
Borzák Richárd: Mert elég hosszú az épület. Ha belegondolsz, van két parkolószintünk, plusz egy külön parkolóházunk.
,,A parkolóház két ház között egy foghíjtelekre épült. Az volt az érdekes, hogy milyen jellegű új épületet tennénk ide. Történeti házak mellett, pláne, ha parkolóról beszélünk, nehéz ,,normálisan viselkedni’’. A tömör és a nyitott felületek arányával lehet játszani.’’
Kihívások
,,A háztető és a gépészet egyre markánsabb problémája az új építészetnek. Egy ekkora háznak iszonyatos mennyiségű gépészetre van szüksége, amelyet el kell helyezni. Center Point Irodaházunkban például egy hatalmas rács fedi el a gépészetet. Az elmúlt tizenöt évben ugrásszerűen nőtt a gépészeti igény, ma már annak a gépészetnek tíz-tizenötszöröse kell. Egy informatikai cégnek, mint a Nokia folyamatos áramellátásra van szüksége, ehhez két betáp mellett két külön transzformátor tartozik, valamint dízelaggregátorok. Ez annyira megterheli ma már a házakat, ami komoly tervezői kihívás.’’
Az épület BREEM Very Good minősítésű.
„A homlokzatokat, az árnyékolást a nyílászárókat a Rolla Invest Zrt. készítette. Előregyártott, elemes technológiával készült a homlokzat, amellyel nagyon gyorsan lehet építkezni, sok idő takarítható meg vele. A koronarész elemes homlokzat volt, bár eredetileg nem ezt, hanem függönyfalat terveztünk. Az idő szorításában kellett váltanunk. Igenám, de mi nem szerettünk ebben a raszterben maradni. A gyártóval így aztán nagyon sokat kellett egyeztetni, hogyan tudjuk rendszeren belül, de az alaprendszertől eltérő, randomizált, de mégis ismétlődő homlokzatot legyártatni. Hat elemre kaptunk lehetőséget, ezt variálhattuk.
Az építésznek vannak ilyen mániái, kívülről talán nem is annyira érzékelhető, de kellenek ezek a kis kapaszkodók, amit talán rajta kívül senki más nem lát. Valamennyire ezt akceptálnia kell a megbízónak, mert hát mégiscsak az ő szüleménye a ház.”
„Itt vannak például ezek a körbefutó szalagok. Már volt róla szó, hogy indult. Végül maradt egy enyhe hullámzás, amit az eltérő vastagság okoz. Van benne kompromisszum, de azt gondolom, sikerült megőriznie a karakterét.”
Szóval, beláttunk most egy kicsit oda, ahova az átlagembernek se kedve, se türelme benézni: a számtalan változtatás, fejlesztés, vita terepére, ahonnan azért másképp néz ki minden egyes centiméter, ami végül megvalósul.
Kérdések
Alaprajz: Amikor a kész épület mellett megálltam, azt mondtam magamnak: ez egy laza és elegáns épület. Ha nektek kellene pár szóval megfogalmazni, miként jellemeznétek?
Turi Zoltán: Egy tervező, aki végigkövette az építkezés egész folyamatát, nehezen tudja két szóban összefoglalni az elkészült házat, hiszen egy egész történet van mögötte. Bár az eredeti koncepció lényegesen módosult, a végeredménnyel nem lehetünk elégedetlenek. Főként, ha arra gondolunk, a válság óta először tettük le a névjegyünket ezzel az épülettel Budapesten.
Alaprajz: Értem. De ha egy külső szemlélő azt mondja: laza és elegáns, az vállalható,
illetve nem sértő?
Turi Zoltán: Igen. A szalag – amely több általunk tervezett épületen is visszaköszön (Telenor, Richter) – valóban közvetít egyfajta lazaságot.
Alaprajz: Vannak visszajelzések arról, hogy fogadják a felhasználók az épületet?
Borzák Richárd: Pozitív visszajelzéseket kapunk, amelyet kollégáim ott dolgozó barátai is megerősítenek.
Alaprajz: Az eredeti koncepció része volt az óvoda?
Borzák Richárd: Az eredeti elképzelésben is volt egy ilyen variáció, de ez kikopott.
Mivel bérirodaháznak terveztük, ez a tér inkább kereskedelmi, vendéglátó-ipari felhasználást valószínűsített. Gépészetileg is ellátott erre a feladatra.
Turi Zoltán: Annak idején a Telenornál háromcsoportos óvodát terveztünk, ami végül nem valósult meg. De ha már itt tartunk, megemlítenénk ezt a lépcsőt, ami a vendégek és a dolgozók közös teréhez vezet. Itt felvetettük, hogy ne a bejárattól legyen teljesen zárt a ház, mi lenne, ha egy lépcső vezetne az első szinti tárgyalókhoz. Ezzel persze nem kevés problémát vettünk a nyakunkba. De végül is az eredmény – úgy véljük – megérte. Itt kell megemlítenünk Demeter Nóra belsőépítészeti munkáját is, aki csapatával a közös terek belső kialakítását tervezte.
Alaprajz: Köszönöm a beszélgetést.
Végül
Hazafelé menet a lassan cseperésző esőben szinte várom, hogy Lechner Ödön kiinteget az Írók Boltjából. De nem, és akkor valahogy eszembe jut egy Le Corbusier mondat. Dehát nem tudom pontosan, várni kell, míg hazérek, leveszem a könyvespolcról, és idemásolom: „…érezzük, hogy mind határozottabban és egyértelműbben fogalmazódnak meg a kívánságok; ahhoz, hogy ezeket kielégítsük, új helyeken, új épületeket kell emelnünk: városon és falun…”