Az első néhány alkalommal még meglepő volt, mára azonban természetessé vált az a fajta nyíltság és büszkeség, amit elsősorban vidéki templomok fotózásakor tapasztaltunk a helyiek részéről. Már kérdezés nélkül is olyan lelkesedéssel mesélik a felújítással kapcsolatos történeteket, mintha legalábbis a saját házukról lenne szó. A hívek példamutató összefogását és elkötelezettségét mutatja, hogy – a felújításhoz kapott uniós támogatás mellett – több millió forintot képesek „összedobni” szeretett templomuk megújulása érdekében. A nagyvonalú adományok mellett természetesen sokan segítenek a felújítási munkálatokban is.
Nem történt ez másként a Győrtől 40 km-re fekvő Bogyoszlón sem. A fafaragóiról híres rábaközi település Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
A felújítás során a templom padlóját – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásának megfelelően – az eredetivel megegyező, 40×40 cm-es, kötésben lerakott, finomra csiszolt felületű Solnhofeni (Kelheimi) mészkőlapokkal burkolták. Természetesen itt is – ahogyan számos más egyházi épületben – voltak megmenthető lapok, melyek utólagos felcsiszolás és átszabás után akár az új burkolatba beillesztve, akár attól szervesen elkülönítve felhasználhatók.
A Magyarországon is évszázadok óta ismert és – elsősorban műemléképületekben – használt Solnhofeni mészkő méltán világhírű burkolat, mely először Kelheimi kőként került be a köztudatba. Kelheim egy Duna menti város Regensburg közelében. A solnhofeni bányákból kifejtett kőlapokat lovas szekérre rakva Kelheimbe vitték. Itt volt az átrakóállomás. Innen pedig Ausztrián keresztül Magyarországra szállították a Dunán. Mivel a hajóraklevélen Kelheim szerepelt, nálunk Kelheimi mészkőként vált ismertté.
Akkoriban – modern gépek hiányában – a mészkőlapok kézi élezéssel készültek. Ma már, amikor költséghatékonysági szempontok is szerepet játszanak egy-egy műemléképület felújításában, általában gépi élezéssel rendelik meg a lapokat. Ez azonban még mindig jobb megoldás, mint amikor az eredeti, időtálló burkolatot próbálják egy egészen másfajta kővel helyettesíteni.
A Solnhofeni mészkő a Föld legkeményebb és legtömörebb mészköve, 98%-ban mészből áll. Felülete annyira zárt, hogy szükségtelen tömíteni, mint a lyukacsos kőzeteket. A mai napig kézzel fejtett mészkő változatos színvilágú burkolat, melyben a sárgától a világosszürkén át, a barnás árnyalatokig minden megtalálható. Igazi kuriózumnak számítanak a rózsaszínű és a sötétszürke lapok, melyekkel már csak elvétve találkozunk.
A templombelső burkolatának felújítása mellett kiemelendő még a falképek (freskó, szekkó) és a szobrok restaurálása is.
