Az új nemzeti energia- és klímastratégia 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait. Kialakításának középpontjában az energiafogyasztás további csökkentése áll. Ennek egyik fontos lépése lakóépületeink szigetelése.
Magyarországon 10-ből csupán 2 családi ház hőszigetelése megfelelő, míg 80%-uk, vagyis 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt. Ezek energiaigénye indokolatlanul magas, de energetikai felújítással jelentősen csökkenthető. A korszerűtlen épületek többlet energiafogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Szigetelésükkel azonban több üvegházhatású gáztól menthetjük meg a Föld légkörét, ugyanis így több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat.
A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó
Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai.
A Knauf Insulation felmérése szerint tovább ront a helyzeten, hogy a magyar háztartások közel 75%-a még mindig fosszilis energiahordozók felhasználásával fűt. 800 ezerre tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, vagy éppen hulladékok – köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik ingatlanjaikat.
Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy eddig gondoltuk
A fosszilis tüzelőanyagok égetése nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. A téli hónapokban úgynevezett hideg párnában úszik az ország. A 20. század közepe óta jelentősen nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja, amely napjainkra 1,5 Celsius fokos felmelegedést okozott*. Ennek következménye a csapadék csökkenése, a párolgás növekedése, illetve extrém időjárási jelenségek kialakulása, mint például az aszályok és a hőhullámok. A tartós szárazság miatt a korábban is előforduló erdőtüzek soha nem látott mértékű pusztítást okoznak bolygónkon. Példa erre a 2019-es amazonasi esőerdőket, illetve az Ausztráliát sújtó hatalmas tűzvész.
Saját magunk ellenségei vagyunk
A fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatának nem kívánt következménye a szállópor is, amely ilyenkor télen már nem csak a Sajó-völgyben, de a nagyvárosok agglomerációjában élőket is terheli. A szállópor miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus. Mikroszkopikus méretük miatt a szállópor részecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe, amelynek következtében, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 000 ember hal meg a levegőszennyezésre visszavezethető okból.
| A szállópornak nevezett, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füstködöt idézhetnek elő. |
Az energiapazarlás a lelkünket is megbetegíti
A klímaváltozás azonban nem csak testi, hanem mentális egészségünket is fenyegeti. A természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stressz szindrómát okozhatnak. A klímaszorongás rádöbbenthet bennünket arra is, hogy ki kell alakítanunk egy olyan tudatos életmódot, amely lehetővé teszi a környezeti fenntarthatóság megteremtését. Ennek első lépése lehet otthonunk energiafelhasználásának optimalizálása, lakóépületeink szigetelése.
„Végeztessük el lakásunk energiahatékonysági felülvizsgálatát! Nézessük meg, hol tudnánk javítani a kibocsátásunkon és csökkenteni az energiafelhasználásunkat!” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetője. „Az épületek energetikai optimalizálása az egyik fontos pillére a szállópor mennyiség csökkentésének. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását, és fűtési költségét, ezáltal károsanyag-kibocsátását.” – tette hozzá a szakember.
A klímaváltozás tény. 2019 volt az eddigi legmelegebb év, és sajnos ez a tendencia tovább romolhat. A globális felmelegedés ütemének megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális kérdés, ezért fontos, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve ezzel energiacélú kiadásainkat.
*Az UNEP (Az ENSZ Környezetvédelmi Programja) Emissions Gap Report című jelentésében a párizsi klímaegyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni 2030-ra.
