Magyarországon 2,5 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, 5-10%-uk mondható. Ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat. Az épületek 5-8 %-a bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családi ház állomány megközelítőleg 15%-a már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60%-ukra igen jelentős felújítás vár még. Budapesten és Pest megyében, valamint a megyei jogú városokban a korszerű, szigetelt családi házak aránya 10-15%-al magasabb az országos átlagnál.
A legenergiahatékonyabb magyarországi települések
Budapest és Pest megye, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét családi házas övezeteiben található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan. Ennek oka, hogy ezeken a településeken, országrészekben nagyobb a fizetőképes kereslet aránya és az itt élők számára megfizethetőbbek az energetikai célú beruházások.
Mikor lesz a teljes hazai családi ház és épületállomány korszerű?
A Knauf Insulation szakemberei szerint az építőipar kapacitás hiánya miatt belátható időn belül lehetetlen minden korszerűtlen családi házat felújítani akkor is, ha az anyagi források adottak. Magyarországon évente alig 20-25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik. Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor a közel 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat 82 év alatt lehetne teljesen felújítani.
Felújítás vagy új építés?
A Knauf Insulation szakemberei szerint a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerő- és szakemberhiány miatt sokkal inkább reális cél lehet az ingatlantulajdonosok körében, mint új ház építése. A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtésszámla átlagosan 35%-kal csökkenthető, a befektetés ára akár 8-10 év alatt megtérülhet. A tetőtér szarufák közötti és alatti hőszigetelése, a padlásfödém leterítése üveggyapot táblákkal vagy tekercsekkel a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb, akár házilag is kivitelezhető energiatakarékossági beruházások, kifejezetten rövid megtérülési idővel.
„Az energiamegtakarítást célzó felújításoknál komplex rendszerben és hosszú távon kell gondolkodni. Egy megfelelően megtervezett és jó sorrendben elvégzett energetikai felújítást a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, ezt követi a hőszigetelés kialakítása” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
„A fűtéskorszerűsítést pedig célszerű a hőszigetelés megléte és nyílászárócsere után megtervezni és kivitelezni, hiszen egy megfelelően szigetelt házba kisebb teljesítményű kazán is elegendő lehet” – tette hozzá a szakember.
Nem tudjuk, miben élünk
Az Energia Mérnöki Nonprofit Zrt. által készített „Zöldotthon” felmérésből kiderül, hogy a családi házak tulajdonosai sok esetben nem tudják, nem ismerik, milyen adottságokkal rendelkezik az otthonuk. „A kutatásból jól látszik, hogy az építőipari kérdések iránt érdeklődők körében meglepő módon nagyot ugrott a nők aránya, vagyis egyre nagyobb szerep hárul rájuk egy-egy otthon, ház felújítása során” – mondta el Gulyás István vezérigazgató, aki egyben a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének vezetője is. „Többek között két fő kérdéskört vizsgáltunk. Az eredményekből kiderült van hová fejlődni az energetikai korszerűsítések terén” – tette hozzá a szakember.
- Mikor épült az Ön háza?
A grafikonon jól látszik, hogy a legnagyobb érdeklődést az energetikai korszerűsítés iránt az 1980 előtt épült házak tulajdonosai mutatták a zöldotthon tervező kitöltése során. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezek a házak vannak energetikailag a legrosszabb állapotban.
- Mikor volt felújítva az Ön háza?
A kapott válaszok egyértelműen megerősítették azt a tendenciát, hogy az ingatlantulajdonosok nem vagy csak a legszükségesebb esetekben nyúlnak hozzá otthonaikhoz. A válaszadók 2/3-a nem tudja, vagy legalább 5 éve nem újította fel otthonát.
A szigetelt családi házak arányának regionális összehasonlításában sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 20%-a szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80%-a, az 5 millió lengyel ház 59%-a, a 800 ezer szlovák családi otthon 35%-a, az 1,5 millió cseh ház 25%-a kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.
