A gyorsan kivitelezhető könnyűszerkezetes épületekben alapos szakmai előkészítő munkát igényel a megfelelő akusztikai tulajdonságú födémek és padlószerkezetek kialakítása.
Alábbiakban azokról a megoldásokról teszünk említést, amelyekben a Knauf Insulation által gyártott szigetelőanyagokat használnak.
Legyen fából vagy fémből a tartószerkezet, a napi használatot két épületakusztikai követelmény – a léghang- és a lépéshangszigetelés – teljesítése befolyásolja.
A könnyűszerkezetes kivitelezési technológiából következően ezekben az épületekben a födémek is könnyebbek, mint a hagyományos házakban. A megkövetelt léghangszigeteléshez tömeg szükséges – ebben a legkedvezőbb akusztikai tulajdonságú monolit beton födémhez képest könnyű ásvány- és fagyapotok nem játszanak szerepet.
Gerendás, alulbordás stb. födémek esetében az alulról felrögzített álmennyezet, hajlékony gipszkarton lemez javítja a léghanggátlást. Ebben jelentős szerepe van az üregek kitöltésére használt kőzet- vagy üveggyapotnak is. Álmennyezetként vakolt vagy akár látszó felületű Heraklith tábla is alkalmazható.
A lépéshangszigetelési követelmények teljesítéséhez a padlószerkezetek gondos kialakítása szükséges, mert itt a legkisebb hiba is utólag szinte nem javítható akusztikai romlást okozhat.
A padlószerkezetek három alaptípusa: úszópadló, hajlékony padló és lágy padló. Ezek közül az első kettőhöz alkalmazhatók a Knauf Insulation termékei.
Úszó (úsztatott) padlók esetében a nagy fajlagos tömegű padlólemezt alkotó hagyományos aljzatbetonok vagy esztrichek könnyűszerkezetes épületekben többnyire nem fordulnak elő.
Itt jellemzően ún. szárazaljzatokat készítenek. Az aljzat tömege ilyenkor jellemzően több réteg (tégla vagy beton elemek, gipszrost táblák beépítésével) növelhető. Úsztatórétegként kőzetgyapot – például a PT termékcsaládból a lakásépítéshez ajánlott PTN használható, amelynek összenyomhatósági fokozata CP4. Az MSZ EN 13162 termékszabvány CP5-től CP2-ig ír elő összenyomhatósági fokozatokat, amelyek jelöléseiben a számok a megengedett összenyomódást fejezik ki. A fokozatokhoz tartozó hasznos teher a CP5 esetében megadott 2 kPa-tól növekszik, a a CP5-re esetében 5 kPa-ig bezárólag. Itt tehát az épület rendeltetésétől függő fokozat alapján kell terméket választani.
A dinamikai (rugó) merevség a vastagság növekedésével fordított arányú, azaz a rugó egyre lágyabb lesz.
A fentiekből következik, hogy a visszavont magyar szabványból ismert kategóriákat (lépésálló, terhelhető) nem lehet kiválasztási szempontként előírni, mert azokban még testsűrűség és nyomószilárdság szerepelt minőségi követelményként.
Hajlékony padlószerkezetek lehetnek a párnafákra rögzített hajópadló vagy építőlemez. Az utóbbira akár rugalmas, akár lapburkolat is kerülhet. Ilyen esetében a lemezek behajlása miatt ügyelni kell a szakmai kiadványokban megadott maximális oldalhosszak betartására, a lapok repedéseinek vagy egyéb károsodásainak megelőzésére.
A járás következtében fellépő rezgések átadásának megakadályozására a párnafák alá rugalmas alátétet (gumiparafa stb.) kell elhelyezni.
A köztük levő üregekben akár kőzet-, akár üveggyapot is elhelyezhető, de régebbi padlószerkezetekben fagyapot táblákat is alkalmaztak ilyen célra.
Gyakori hiba a peremszigetelések kihagyása, vagy helytelen beépítése. Nagyon fontos, hogy az aljzat síkjából kiemelkedő peremszigetelő csíkot csak a végleges fogadófelület (simított aljzat) elkészítése után vágják vissza.
Ha erre ügyel a kivitelező, akkor az elkészült rendszer a tervezett paramétereket megbízhatóan és hosszú ideig fogja tartani.
Forrás:
P. Nagy József, A hangszigetelés gyakorlata Akadémiai Kiadó Budapest 2004
PADLÓ MI 01:2017 MŰSZAKI IRÁNYELV ESZTRICHPADOZATOK Tervezés, kivitelezés, követelmények Esztrich és Ipari Padló Egyesület Burkolástechnika Egyesület Budapest 2017
