Irány vidék – Építészeti kezdeményezések a falvak vonzóvá tételéért

Jó levegő, idilli környezet, kedves szomszédok – ezek a vidéki élet leghívogatóbb vonásai. Számos kezdeményezés irányul a vidék vonzóvá tételére: beruházások, munkahelyteremtés, pályázatok vagy épp a Magyar falvak program, mind a vidéki települések népességvonzó erejét hivatottak elősegíteni. A Style&Home 2016-ban indított „Jövő Otthonai” építészpályázata szintén a vidéki építkezést emelte fókuszába, olyan támogatókkal, mint a Kludi, a Trilak vagy a garázskapuk és bejárati ajtók legjobbja, a Hörmann Hungária.

A pályázati kiírás tárgya idén Kisszékely település belterületén, egy eddig beépítetlen telken egy vidéki lakóház vagy nyaraló tervezése. Az új pályázat kiírása kapcsán a tavaly díjazott fiatal építészhallgatót, Senánszky Zsófiát kérdeztük a pályamunkáról, terveiről, elképzeléseiről. Zsófia munkájában a kortárs és a népi építészet és design elemeit keresztezte, így hozva létre múlt, jelen és jövő izgalmas ötvözetét.

Miért döntöttél a vidéki helyszín mellett?

Én magam is borsodi vagyok, és főleg gyerekkoromban, de most is sokat kirándulok a környéken, látom a falvakat. A pályázati kiírást olvasva elsőre az jutott eszembe, hogy ezeket a településeket milyen szép környezetbe építették és mégis hogy elhanyagolódnak. Érdekesnek tartottam elgondolkodni azon, hogyan lehetne ezt megállítani, esetleg újra vonzóvá tenni, hogy egyáltalán érdemes-e, és hogy milyen kontextusban lehet erről beszélni a mai világban.

A pályaműved alapján számodra fontos kérdés a falvak elnéptelenedése. Miért? Mit gondolsz erről a jelenségről?

Ma már természetes az urbanizáció folyamata, mindenki a nagyvárosokba költözik, és a falvak egyre inkább lakosok nélkül maradnak. Emellett néha-néha lehet hallani kezdeményezésekről is, amelyek éppen a vidékre való kivonulásról szólnak. A falvak szerepe a világban mára teljesen megváltozott, és ez érdekes helyzeteket tud eredményezni. Érdekes volt azon gondolkodni, hogy egy régi életmód szerint kialakított helyzetbe hogyan és milyen típusú mai eszméket lehetséges telepíteni. Erre megoldást talán csak tapasztalat útján tudunk találni.

A tervezéskor mik voltak a legfontosabb szempontok, melyeket szem előtt tartottál? 

Fontosnak tartottam a ház építészeti múltjának megőrzését és próbáltam megérteni, hogy az idő múlásával járó beavatkozások hogyan hatottak a ház életére. Ezt szem előtt tartva a fenntarthatóság és a kortárs gondolkodásmód szerint próbáltam az épületet átalakítani.

Mi alapján választottad ki a felhasznált anyagokat? 

A meglévő épület a helyi anyagok felhasználásával épült, a házat elsősorban a bazalt és a fa jellemzi, a tervemben ezt vittem tovább. Az erdős, hegyvidéki környezetnek köszönhetően adódott ez az anyaghasználat, mely a hely szellemévé vált.

Miért döntöttél a pályamunkádban felhasznált termékek mellett? Mi volt az, ami meggyőzött mondjuk a Hörmann garázskapuja mellett? 

A korszerűség és a fenntarthatóság fontos szempont volt a tervezésnél, ami a választott termékekre jellemző. Emellett a széleskörű választék lehetőséget ad a legkülönfélébb helyzetekhez való idomulásra, jól illeszkednek különféle helyzetekben, így bátran használhattam a népi építészeti elemek mellett is a korszerű gyártmányaikat.

Miért volt számodra fontos a helyi népi építészet beemelése? Mi jellemzi ezt a stílust? 

A tervezést a meglévő épület megismerésével kezdtem, ehhez hozzá tartozik a környezet, a hely, ahova épült és maga a kor építészete. A falut szalagtelkes, fűrészfogas beépítés jellemzi. Az épületei az északi háztípushoz tartoznak, hosszúházas, szoba–pitvar, pitvaros konyha–kamra–istálló kialakítással. Kontyolt tetőfedést használtak. A magyar népi építészetre jellemzően itt is tornácos kialakítással találkozhatunk, mely egy fedett-nyitott teret eredményez a bejárat előtt és teret ad a megérkezés örömének.

A népi építészet jellemzői mennyire összeegyeztethetők a modern építészet értékeivel (pl. a passzív házak kialakításával)? Vannak olyan jegyek a tradícionális népi építészetben, amelyek ma is megállják a helyüket? 

A népi építészeti előképek érdekes alapot tudnak adni egy kortárs épületnek, ebből tanulva, az archetípusokat felhasználva lehet valami izgalmasat létrehozni. Mindig fontos maga a hely, ahova a ház épül. A tornácos kialakítás jellemző a népi építészetünkre, mely energetikai szempontból jó megoldást ad, tömör, túllógó árnyékoló szerkezetként működik. Mindezek mellett a ház szíve a családi tűzhely, a kályha is megújuló energiaforrás, mivel biomasszával működik.

Melyek a kortárs építészet legfontosabb elemei? Mik a legfontosabb támpontok? 

Számomra fontos, hogy legyen egy fő gondolatszál, amihez tervezés során vissza-visszatérhetünk, akár önellenőrzésképpen is. Egy épület tervezésénél mindig a korabeli eszméket követve lehet csak tervezni az elmúlt dolgok tanulságai alapján.